![]() |
|
![]() |
| 6701
Szeged, Pf. 2443., halasz.jozsef@szksz.com,
+36306163894
, ERSTE Bank -11600006-00000000-26911429 |
Magyarok! Meg
akarjátok várni, míg az utolsó szelet száraz kenyér elfogyasztása
után éhen haltok? Meg
akarjátok várni, amíg annyi erőnk sem lesz, hogy ellentmondjunk
a halálunkat akaróknak, nemhogy ellenálljunk nekik? Gazdaságilag
már a diktatúra létrehozói, fenntartói mentik, ami menthető:
Legfőbb gazdasági szervezetükből kimentik saját részükre
az egyetlen értéktartó eszközt, az aranyat
[1]
, és erre biztatják tettestársaikat, a
„befektetőket”: „aranyat pedig diverzifikációs
[2]
szempontból, kockázatcsökkentő elemként
érdemes tartani a portfóliókban”. A pénz vásárlóereje
csökkentésével (inflációval)
[3]
saját veszteségüket igyekeznek minimalizálni.
Ugyanerre szolgál európai gyarmatbirodalmuk tagállamai számára
kötelezővé tett nadrágszíj meghúzás (költségvetési konvergencia)
[4]
, azzal sem törődve, hogy az az
emberek fizikai egészségét veszélyezteti
[5]
. Azt,
hogy a patkányok menekülése a sűllyedő hajóról indokolt,
mindennél jobban bizonyítja, hogy a
két vezető gazdasági hatalom, az USA
[6]
és Japán
[7]
gazdasági válsága egyre kilátástalanabb
helyzetbe sodorja ezeket az országokat is. Magyarországot
legérzékenyebb pontján, a mezőgazdaságon keresztül akarja
kiemelten támadni a globalizáció: amennyiben a költségvetési
hiány-célt az ország túllépi, kilátásba helyezték a „mezőgazdasági, halászati,
illetve regionális fejlesztési támogatások felfüggesztését
[8]
. Ezzel
kapcsolatban ismét felhívom a kedves Olvasó figyelmét arra
a tényre, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése (2009.
december 1.) előtt az EU legalább hatezer milliárd eurót vont
el évente a tagállamoktól, és ennek egyhatodát (egymilliárd
eurót) adta vissza „támogatásként”. Ennek részletes
bizonyítékai elérhetőek a Szent Koronát Szolgálók
honlapján (közvetlen cím: http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html).
Akinek sok a 72 oldal, elég, ha néhány percet szán annak
a videofelvételnek a megtekintésére, amiben az EU gazdasági
tanácsadója támasztja alá ezt a megállapítást
[9]
. A Lisszaboni Szerződés megnövelte az
Európai Parlament és Bizottság hatáskörét, így az elvonás/visszaosztás olló még nagyobbra
nyílt. Az
Európai Parlament most elfogadott közös agrárpolitikai programja
(KAP)
[10]
nem kevesebbet tartalmaz, mint azt, hogy
a tagállamok és az
EU között megosztott
hatáskörként meghatározott agrárpolitika (EUA 4. cikk) átkerült
az EU kizárólagos hatáskörébe (EUA 3. cikk)
[11]
. Így
elhárult az akadálya annak, hogy a magyar gazdát az idei
természeti csapás
[12]
és az idegen érdekeltséget kiszolgáló
felvásárlói hálózat teljesen tönkre tegye, rákényszerítse
arra, hogy földjét idegeneknek bérbe adja, vagy magyar „strómanoknak”
eladja és ezzel saját
földjén napszámossá alázza, a „cselédtörvénynek”
[13]
először általam nevezett szabály alkalmazásával,
amelyet az MTV1 július 14-i „Ma reggel” című műsorában Lendvai
Ildikó plagizált. Ha már az MSZP-ről ejtettem szót, akkor
nem kerülhetem el Mesterházy Attila kijelentését értékelni:
„Orbán a kiváltságosok érdekeit tartja szem előtt,
mi a többiekét".
[14]
A kiváltságosok érdekeinek védelméről
szól a globalizáció egésze, akár az MSZP, akár a FIDESZ
bitorolja a hatalmat. Ezt bizonyítja az elmúlt húsz év,
benne az utolsó nyolc, ami alatt az
MSZP megalapozta azt a politikát, amit az Orbán-kormány
folytat. Sajátos erkölcsi nívót mutat az, amikor az egyik
hazaáruló a másikat nevezi annak. Nem
kell nagy fantázia ahhoz, hogy megállapítsuk: nemcsak a
leleplezett acélipari
[15]
, hanem felvásárlói kartell is garázdálkodik az EU-n belül és ennek következménye,
hogy a mezőgazdasági
termékek felvásárlási ára csökken
[16]
, miközben fogyasztói áruk növekszik
[17]
. Így
aztán nem lehet kétséges, hogy megkésett a KAP program ismertetésében
Glattfelder Béla óriási felismerése, mi szerint az „élelmiszer
– az energiához hasonlóan – stratégiai cikké vált”
[18]
. (Glattfelder úr tájékoztatására: az
élelmiszer – különösen Magyarországon - mindig stratégiai
cikk volt, ezért megbocsáthatatlan a mezőgazdaság szétverésére
irányuló EU-s rendelkezések Magyarországra erőszakolása.) Ha
sikerül elérnie a globalizációnak, hogy a
termőföld idegen kézbe kerüljön, akkor ők „önként” fognak
a génmanipulált termékek létrehozásáról dönteni
[19]
, a minőség rovására történő mennyiségi növekedés
(a profit gyarapodása) érdekében. Glattfelder
úr volt kedves az energiát is stratégiai árunak minősíteni
(a spanyolviasz feltalálójához hasonló éleslátással). Ezen
a téren is „padlón vagyunk”, ahogyan Bencsik János államtitkár
úr megállapította: „a jelenlegi energiaárak mellett esély sincs arra, hogy talpra álljon
a magyar gazdaság”.
[20]
Az aranyfedezetének eladásával öncsonkítást
elkövető IMF nehézfegyverzetén, a bankrendszeren keresztül
érvényesíti az értékkivonást. Fel
kell végre fognia az Orbán kormánynak, hogy a magyarországi bankrendszer felett
(élén az MNB-vel) nem
a Helytartótanács (mégcsak nem is a Kormánynak nevezett
Helytartóság) gyakorolja a hatalmat, hanem a gyarmatbirodalom gazdái. Az Európai Központ Bank önálló jogi személy,
jogosítványa az EU minden gazdasági tevékenységét felügyelni.
Az irányítása alatt működő „Központi Bankok Európai Rendszerének
(KBER)” tagjai, a „nemzeti központi bankok” ugyanezt a feladatot
látják el saját tagországukban
[21]
. Tisztelettel
javaslom a Helytartótanács tagjainak, hogy ha a Lisszaboni
szerződés megerősítésekor nem is tették meg, legalább most olvassák el az általuk támogatott diktátumot azért, hogy ne hitegessék a magyar választót azzal, hogy
bármilyen érdekcsökkentésre is rávehetik a bankokat. Ha
túlzásba viszik a tartalékolást, tegyék, mert nincs ellenlépés
[22]
. Ha
azt mondják, hogy a pénzügyi műveletek profitjának tisztán
náluk kell maradnia, akkor legalább ne beszéljenek erről
[23]
. Ha
azt mondják, el a kezekkel a bankok adóztatásától, akkor
gyorsan dugják zsebre (mintha „elitül” üdvözölnének valakit),
mert már lendül a fegyelmező pálca
[24]
. Ha
azt mondják, hogy az MNB elnökének júdáspénze havi 8 millió
forint, akkor azt vita nélkül el kell fogadni.
[25]
Függetlenségünknek
már a maradéka is elúszott az elmúlt másfél évben, ezért
bátran kérjék Magyarország teljes gazdasági felügyelet alá
vonását
[26]
. Az,
hogy az idegenek
segítenek bennünket ahhoz, hogy 10 millió ember éljen Magyarországon,
ne érdekelje őket.
[27]
Az,
hogy a munkanélküliség
egyre több szakterületet sodor kilátástalan helyzetbe –
legutóbbi értékelés szerint a vasutasokat
[28]
- vegyék sajnálattal tudomásul. A kapitális valótlanságok (mondhatom keményebben is: hazugságok, vagy még keményebben:
baromságok) terjesztését
is bátran folytassák. Olyan kijelentés, mint amit Rogán
Antal tett („Nem az számít, hogy Barroso mit mond, hanem
hogy a magyar miniszterelnök mit mondott”
[29]
), egyszerre két hatást ér el: egyrészt
felhergeli a gazda főhelytartóját, Barrosot, másrészt önállóságunk
látszatát kelti, ami a választókban ütközik rabságunk következményeinek
mindennapi tapasztalásával. Tárják
szét kezüket (vagy tegyék megadás-pózba), amikor azzal szembesülnek,
hogy a Lisszaboni szerződéssel ellehetetlenítésig
csorbított önrendelkezési (szubszidiaritás) jog
[30]
következtében a települések csődközelbe
kerültek. Azt
az 1 millió 300 ezer
embert, aki vétlenül, egy időben tett figyelmeztető
szó nélkül belesétált a hitel-csapdába, bátran
sértegessék azzal, hogy szociális segélyt koldulnak a kormánytól
[31]
. De
ne csodálkozzanak azon, hogy a
társadalom tűrésküszöbén egyre többször átcsap tevékenységük
hatása és „Magyarország egyre inkább dühös hely”-lyé válik
[32]
. Készüljenek a forró őszre, mert
nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy beteljesüljék Szanyi
Tibor jóslata: „Élve fogják megnyúzni a Fideszt őszre.”
[33]
Hozzá kell tennem: nemcsak a Fideszt, hanem minden pártot, amely tetteivel elő akarja
segíteni, hogy a sírba ereszkedő neoliberális világrend
bennünket is magával rántson. Mérhetetlen vakság kell ahhoz, hogy valaki
ne vegye észre a haláltusáját vívó világrend hatalmi hátterének,
a liberális-kapitalista rendszer eszközhalmazának megroppanása
által keltett bizonytalanságot, amely hatását a globalizmus
kivetíti minden olyan országra, amely gyarmatbirodalmához
tartozik. A Helytartóság (leánykori nevén: Országgyűlés)
ebben a vakságban szenved. Látszat-tevékenységét
úgy végzi – a média teljes támogatása mellett – mintha minden a legnagyobb rendben lenne, és törvényhozási – vagyis
az ország életét meghatározó szabályozási – tevékenységet folytatna. Hoz törvénynek nevezett végrehajtási utasításokat
a Szent Korona Értékrend
áthallásával (az utóbbi napok eseményei alapján) -
a nemzetiségek parlamenti részvételéről
[34]
, az állampolgárság behatárolása nélkül,
tehát liberális szemléletben, -
a védelemről, annak egyik formai kellékét - az
elöljáróságok összefüggéseit - hibásan szabályozva
[35]
, -
a belbiztonságról, ugyanilyen „beletenyereléssel”, amelyre
az ellenzéki kifogás létrehozza a lényegtelenség kiemelésének gumicsontját
[36]
. A
Helytartóság tevékenységére egy népi hasonlat alkalmazható:
folyamatosan a szarva közt célozza a tehén
tőgyét. Érthetetlen a csodálkozása azon, hogy sohasem
talál. Jól
mutatja a Helytartóság bohózattá alázódását a Novák Előd
ügy
[37]
. A Jobbik által a parlamentbe hozott „megengedhetetlen
stílus” ugyanis nem más, mint a lényegtelen tevékenység
törvényhozásként történő eladási szándékának karikatúrája. Lázas
tartalmi semmittevésük közben nincs idejük azt a kérdést
feltenni maguknak (és válaszolni rá), hogy helyes-e
olyan kormányzati, jogalkotási tevékenységet folytatni,
amely egyetlen célja a diktatúra elnyomó erejének fokozása,
vélt vagy valódi sérelmek megtorlását, illetve egyéni és
csoportérdekek kiszolgálását eszközként használva? Nem
az lenne-e talán a feladatuk, hogy az
állam és az állampolgárok szabadságát biztosító irányelv-rendszert
érvényesítsenek a társadalmi együttélés mindennapjainak
szabályozásával, amely a társadalom különböző csoportjainak
érdekeit hangolja össze? Ha
eddig a kérdésig és önmaguknak adott válaszig eljutnának,
akkor rájönnének, hogy gumicsontokkal, egymástól elszigetelt
döntési helyzetek alapján, egymástól elszigetelt döntés-előkészítéssel
hozott káosz-alkotással
Hazánkra zúdítják a globalizmus hatalmi háttere megroppanásának
minden következményét. A
gazdasági értékmentés nem elég, ezt a terrorizmus erősítésével
egészíti ki, igazolva B. Farell jóslatát: „Amint megkezdődik
a gazdaság teljes széthullása, ezzel egy időben megkezdődik
a nyugati társadalmak egyes szegmenseinek teljes elszegényedése,
a globális háborúk és a teljes katasztrófa.”
[38]
Fidel Castro most jól látja a helyzetet: „az Egyesült
Államok és szövetségeseinek iráni és észak-koreai politikája
atomháborúhoz vezethet.”
[39]
Ha a világ nem ébred fel időben, akkor az
USA-val „felbonthatatlan kötelékben lévő” Izrael
[40]
fog az atomháború kirobbantója lenni,
de számolnia kell
azzal, hogy – ismét Castrot idézem
– „Ők olyan ellenállásba ütközhetnek ott (Iránban), amilyet
Irakban nem tapasztaltak”. Ezt az állítást az bizonyítja, hogy Izrael
folyamatosan provokálja a világ államait, nemcsak Iránt
[41]
, hanem mindazokat, amelyek a gázai gettó
lakóinak életét elviselhetővé akarják tenni
[42]
. Izrael
el akarja érni, hogy kiteljen a becsülete (jó, tudom, ez
csak hasonlat) a Közel-Keleten és kénytelen legyen új hont
foglalni
[43]
. Magyarok! Most még van erőnk ahhoz, hogy megmentsük
Hazánk, családunk és önmaguk jövőjét! Most még képesek vagyunk önvédelmet gyakorolva
nemcsak ellentmondani, hanem ellenállni is azoknak, akik
azon tevékenykednek, hogy a régi világrend mindannyiunkat
magával ragadjon a pusztulásba! Ehhez
az kell, hogy elforduljunk
a megtévesztésünkre szolgáló nenyitől
[44]
, és az Új Világrend Szent Korona
Értékrenddel ránk kegyelmezett gondolkodási módja (paradigmája)
szerint, amelyet az egyetemes magyarság érdekegységet kifejező
összefogásával érhetünk el. Az érdekegység megvan a Szabadság Alkotmányában, amely a Rabság Alkotmányának
(a Lisszaboni Szerződésnek) megvalósítható választási lehetősége
(alternatívája)
[45]
. A
békés hatalomváltás módszerét
is kezünkbe adta a Teremtő a Szent Korona Értékrenddel
[46]
. Az
összefogás szándéka is megvan, csak azokat
az embereket kell leleplezni, akik az
élre álltak megosztó, a diktatúra-kiszolgálás hátterét adó
„küldetésüket” teljesítve. Meddig vársz, magyar, azzal, hogy leleplezésükkel
szabad magyarnak mondhasd magad? Kelt
Szegeden, 2010. Napisten havának 15. napján. A
krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász
József, a Szent Korona alázatos szolgája A
levélben lévő állítások további bizonyítékai olvashatók
a http://szkszhu.szksz.com/hiradattar.html
honlapon. Az
írás változatainak címei:
[1]
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 15,2 tonna aranyat adott
el májusban - jelentette be a pénzügyi szervezet csütörtökön.
Az ügylet a tavaly elhatározott terv része, amely szerint
403,3 tonnával csökkentik az IMF aranytartalékát. Több
mint 15 tonna aranyat dobott piacra az IMF májusban
[2]
Diverzifikáció fogalma:
·
Tevékenységek, termékek számának növelése,
·
új tevékenységek termelési szerkezetbe
illesztése,
·
új piacok megszerzése. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös.
[3]
a májusi 5,1 százalékos inflációt követően lassú mérséklődést vagy stagnálást
vártak, de semmiképp sem számítottak az áremelkedés gyorsulására.
Az idén az első hat hónapban átlagosan 5,7 százalékkal
voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszerek elsősorban a rossz termés miatt drágultak a vártnál
jobban, az energiaárakat pedig a támogatási rendszer megváltozása
befolyásolta. Az élelmiszerárak júniusban 0,8 százalékkal nőttek döntően az
idényáras élelmiszerek 7 százalékos drágulás miatt. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 0,9 százalékkal emelkedett a
háztartási energia ára, az ártámogatási rendszer változása
miatt, míg a szolgáltatások körében az átlaggal megegyező
mértékű volt a drágulás, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért
átlagosan 1,5 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet
fizetni, mint májusban. 0,2
százalékkal nőttek a fogyasztói árak júniusban a 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt nem akarja
túllépni a kormány és kiemelte, hogy ennek érdekében született
egy gazdasági akcióterv. A tervezett bankadóról szólva
kijelentette: elismeri, hogy annak összege "meglehetősen
magas", de ez csak az idei évre vonatkozik, 2011-ben
és 2012-ben újratárgyalják. A törvénymódosítás szimbolikus gesztus volt, amely megszüntette
a szomszédos országokban élő magyarokat a korábbi magyar
jogi szabályozás miatt érő hátrányos megkülönböztetést Martonyi:
az akut válságnak vége van Magyarországon a forgalmi adó 19 százalékról 24 százalékra emelkedett. Az IMF
által elfogadott 6,8 százalékos deficitcél tartását biztosítani
hivatott adóemelés hatása – az IMF romániai misszióvezetője,
Jeffrey Franks szerint – 3,5-4,5 százalékpontos egyszeri
inflációs sokk lesz, aminek eredményeként a ráta az év
végén 8 százalék körül alakulhat. Az áfaemelés miatt rendre emelkednek a prognózisok: a Citigroup
elemzői, akik korábban 4,1 százalékos év végi inflációt
valószínűsítettek, immár 7,8 százalékra számítanak. Az
áfaemelés nyolc százalék közelébe hajthatja az éves inflációt
Romániában
[4]
Információk szerint az IMF-EU duó legfontosabb követelése, hogy a magyar kormány
nyilvánosan kötelezze el magát a GDP 3 százalékánál kisebb
jövő évi deficitcél mellett. A Valutaalap felhívta a figyelmet,
ez azért is elengedhetetlen, mert Magyarország számára
éves szinten 150 milliárd forint adósságszolgálati többletterhet
eredményezett, amikor a választások után – az emlékezetes
Kósa-beszéddel és az azt kísérő kormányzati kommunikációval
– a kabinet néhány napig kétséget hagyott afelől, hogy
maga is „kőbe vésettnek” tekinti a nemzetközi szervezetek
és az előző kormány által közösen erre az évre meghatározott
3,8 százalékos államháztartási hiányt. Nem használt eddig a tárgyalások légkörének az sem, hogy Orbán
Viktor – Csányi Sándor OTP-elnök társaságában – a foci
vb-n való megjelenését részesítette előnyben a múlt héten Az IMF-EU csapattal való viaskodás nagy valószínűséggel azt vetíti
előre, hogy az Orbán-kormány nem úszhatja meg azokat a
nagyobb szabású államháztartási – önkormányzati, egészségügyi,
oktatási és más – reformokat, amelyekbe elődjeinek beletörött
a bicskájuk. A Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét azért
üdvözölték a Magyarországot finanszírozó intézmények és
befektetők, mert azt remélték, hogy ekkora felhatalmazással
éppen ezekbe vág bele – és most éppen ezt kérik tőle számon. IMF-EU-tárgyalások:
harapófogóban az Orbán-kormány
[5]
A legtöbb európai országban a megszorítási intézkedések hivatalosan csak érintőlegesen
vagy egyáltalán nem vonatkoznak az egészségügyi ellátórendszerekre.
A takarékosságnak azonban szakemberek szerint több oknál fogva
is érzékelhető negatív hatása lesz a lakosság egészségi
állapotára. Az egyik ilyen, hogy az ígéretek ellenére
a lefaragások fű alatt mégis érintik a szektort. Magyarországon a jelek szerint az idei költségvetési törvényben
kiszabott kerettel kell beérnie az egészségügynek, miután
a kormány tartani kívánja magát a 3,8 százalékos hiánycélhoz,
és a gazdasági fellendülés is várat még magára. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése feszített, a kórházakra
jutó összeg a két évvel ezelőttivel, a gyógyszerek ártámogatására
jutó pedig a tavalyival azonos Leronthatják
a lakosság egészségi állapotát a megszorítások
[6]
Az elnök gazdaságpolitikájának támogatottsága a 787 milliárd dolláros ösztönző
csomag tavalyi törvénybe iktatása után kezdett apadni.
Jelenleg csak a közvélemény 29 százaléka ítéli meg úgy,
hogy a serkentő csomag jótékony hatással volt a gazdaságra. Elemzők szerint a gazdaság helyzetének megítélése fontos szerepet
fog játszani a novemberi kongresszusi választásokon. A
demokrata párt várhatóan veszít állásaiból, s ebben nagy
szerepet fog játszani az, hogy Obama gazdasági intézkedéseit
a közvélemény egyre növekvő hányada hibásnak ítéli. Az
amerikaiak fele elégedetlen Obama gazdasági teljesítményével A július eleji felmérés szerint a megkérdezettek 43 százaléka
támogatja Obama gazdaságpolitikáját, 54 százaléka ellenzi. Több gazdasági mutató romlása - a tőzsdei indexek esése, a lakóingatlan-piaci
gondok és a munkanélküliségi adatok kedvezőtlen alakulása
- ronthattak Obama teljesítményének megítélésén. A választók
42 százaléka gondolja úgy, hogy az elnök helyes döntéseket
fog hozni, 58 százaléka ellenkezőképpen ítéli meg Minden
korábbinál gyengébb az Obama iránti bizalom
[7]
a nyomasztó demográfiai folyamatokra, az elöregedésre visszavezethető gyenge
növekedés és a deflációs spirál kibontakozása mellé szépen
lassan felzárkózik ugyanis egy államadósság-válság. A gond az, hogy rendszerszintű adósságválság van a világban,
és egyik szuverén adós után jön a másik abban a kellemetlen
sorban, amelyben a piac rámutat egy-egy szereplőre: el
vagy adósodva, magas a költségvetési hiányod, nem növekedsz,
rossz állapotban van a bankrendszered, mostantól kockázatos
vagy! Három forgatókönyv látszik a folytatást illetően. 1, Mélyülő belpolitikai káosz, a parlamenti erőviszonyokat, a
társadalmi támogatottságot, a jegybankkal szembeni tárgyalási
pozíciót, és a nemzetközi érdekérvényesítést tekintve
egyaránt cselekvőképtelen kormányzattal. 2, A kormány közeli bukása, új választásokkal, ami a forrásban
lévő, átalakuló japán pártrendszerrel kiszámíthatatlan
helyzetek eredményezhet. 3, Kényszerű konszenzus a politikai elitben, ami a jegybank felől
nézve az eddiginél is erősebb nyomásként csapódik le,
ami ha végre áttör, akkor elindulhat a fiskális szigorítást
kompenzáló quantitative easing (mennyiségi enyhítés), a pénznyomtatás. Japán:
egyre mélyül a gazdaságpolitikai válság
[8]
A túlzott mértékű hiány esetén bizonyos támogatásokat is meg lehet majd vonni
a tagállamoktól. "A pénzügyi és nem pénzügyi jellegű szankciók körét ki kell
szélesíteni, abba be kell vonni a közösségi költségvetést
is" függesszék fel a mezőgazdasági, halászati, illetve regionális
fejlesztési támogatásokat azon országok esetében, amelyek
megsértik az unió stabilitási és növekedési paktumának
előírását, miszerint a költségvetési hiány nem lehet több
az évi nemzeti össztermék (GDP) három százalékánál. Jelenleg az uniós tagállamok nagy részében a deficit jelentősen
meghaladja ezt a határértéket. Kemény
szankciókat kaphatnak a túlzott költségvetési hiányú EU-tagországok [9] A Fixtv "Veled Európa, de nélküled EU!" c. sorozatának filmjei 2008. március 17. Vendég: Lóránt Károly (1. rész)
[10]
Az Európai Parlament előzetes véleménye azért fontos, mert életbe lépett a
Lisszaboni Szerződés, amely nagyobb beleszólást biztosít
a képviselőknek a jogalkotásba a mezőgazdaság területén
is. Az EP-dokumentummal kapcsolatban Glattfelder Béla
fideszes EP-képviselő kiemelte: a parlament erős európai
agrárpolitikát akar, olyat, amely képes garantálni az
élelmiszer-ellátás biztonságát az európaiak és a világ
számára. az élelmiszer – az energiához hasonlóan – "stratégiai cikké
vált". "A világ más részein csak óriási környezetpusztítással,
erdőirtással lehetne növelni az élelmiszertermelést. Ezért
a KAP fő feladata, hogy az európai mezőgazdasági termelési
potenciált megőrizze" - vélekedett Glattfelder. a támogatási rendszer átalakításáról keltett viták, így különösen
a hektáralapú kifizetések szintjének tagországok közötti
kiegyensúlyozása az egység felbomlásához vezethet. (Glattfelder Béla) "bátor, mélyreható és az új tagállamok különleges helyzetét
jobban figyelembe vevő reformra van szükség a közös agrárpolitikában.
A KAP fenntartása csak abban az esetben indokolható az
európai adófizetők számára, és csak akkor védhető meg
a pénzügyminiszteri egyeztetéseken, ha be tudjuk mutatni,
hogy az európai élelmiszerbiztonságon túl az egész társadalom
számára szociális és környezetvédelmi közjavakat is előállít
a mezőgazdaság" (Tabajdi Csaba) Tabajdi szerint a KAP jelenlegi formájában nem védhető meg az
uniós költségvetés csökkentési szándékokkal, a pénzügyminiszterekkel
szemben, ezért az európai mezőgazdaság önérdeke is hatékonyabb,
igazságosabb, környezeti szempontokra érzékenyebb és átláthatóbb
KAP-ot követel meg. Elfogadta
az EP a közös agrárpolitika jövőjéről szóló előterjesztést
[11]
3. cikk (1)
Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő
területeken: a)
vámunió, b)
a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c)
monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek
hivatalos pénzneme az euro, d)
a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati
politika keretében, e)
közös kereskedelempolitika. (2)
Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi
megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely
uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek
belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben
az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási
körét megváltoztathatja. 4.
cikk (1)
Az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik
azokban az esetekben, ahol a Szerződések olyan hatáskört
ruháznak rá, amely nem tartozik a 3. és 6. cikkben felsorolt területekhez. (2)
Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a
következő fő területeken alkalmazandók: a)
belső piac, b)
a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai, c)
gazdasági, társadalmi és területi kohézió, d)
mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások
megőrzését, e)
környezetvédelem, f)
fogyasztóvédelem, g)
közlekedés, h)
transzeurópai hálózatok, i)
energiaügy, j)
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló
térség, k)
a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak
az e szerződésben meghatározott vonatkozásai. (3)
A kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területén
az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére,
így különösen programok kidolgozására és megvalósítására;
e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a
tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában. (4)
A fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás
területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések
megtételére és közös politika folytatására; e hatáskör
gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat
saját hatásköreik gyakorlásában. 5.
cikk (1)
A tagállamok az Unión belül összehangolják gazdaságpolitikájukat.
Ennek érdekében a Tanács intézkedéseket, különösen az
e politikára vonatkozó átfogó iránymutatásokat fogad el. Azon
tagállamokra, amelyek pénzneme az euro, külön rendelkezések
vonatkoznak. (2)
Az Unió intézkedéseket hoz a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának
összehangolása céljából, így különösen meghatározza az
e politikákra vonatkozó iránymutatásokat. (3)
Az Unió kezdeményezéseket tehet a tagállamok szociálpolitikájának
összehangolása céljából. 6.
cikk Az
Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit
támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására.
Ezek az intézkedések európai szinten a következő területekre
terjednek ki: a)
az emberi egészség védelme és javítása, b)
ipar, c)
kultúra, d)
idegenforgalom, e)
oktatás, szakképzés, ifjúság és sport, f)
polgári védelem, g)
igazgatási együttműködés. Lisszaboni
Szerződés I. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről
(EUA)
[12]
A VM, az extrém időjárás okozta károkra tekintettel kérte a bizottságtól,
hogy a teljes SAPS nemzeti keret 80 százalékáig fizessen
előleget a gazdálkodóknak az október 16-tól december 1-ig
terjedő időszakban. Az árvíz- és belvízkárok miatt eddig
19 ezer ügyfél, a SAPS igénylők 10,2 százaléka jelentett
vis maior eseményt, amely 440 ezer hektár területet érint.
Az előleg összege maximum 137 euró lehet hektáronként.
Ugyanebben a beadványban a VM kezdeményezte, hogy a tejtermelőknek
is lehessen előleget fizetni. Kétszáz
milliárd forint előleget kér az EU-tól a kormány
[14]
hvg.hu: Az elmúlt év mérlegét megvonva azt mondta, a párt megmaradt, egyben
maradt, de ennél többet nem sikerült elérnie. Nem arról
van szó, hogy még mindig nem tudják, milyen elveket, kiket
képviseljen a párt? Így nehéz lesz a választók elé állni. Szerintem egyértelmű: a munkájukból élők, a kiszolgáltatottak,
az elesettek érdekeit kell képviselnünk. A politikánk
fő pillérei pedig a modernizáció, a fenntartható fejlődés,
a teljes foglalkoztatottság, a demokrácia és szabadság
védelme, illetve a társadalmi igazságtalanságok felszámolása.
A hétköznapi emberek hétköznapi problémáira kizárólag
a baloldal felelős politikája képes választ adni. Orbán
a kiváltságos elit érdekeit tartja szem előtt, mi a többiekét. Mesterházy
Attila: „Orbán a kiváltságosok érdekeit tartja szem előtt,
mi a többiekét"
[15]
A kartell tagjai egymás között kvótákat és árakat rögzítettek,
megosztották klientúrájukat és fontos kereskedelmi információkat
adtak át egymásnak, mindezzel megsértve a tiszta verseny
szabályait
[16]
Az agrártermékek termelőiár-szintje 2010 májusában 0,6 százalékkal csökkent
az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növényi
termékek árszínvonala megközelítőleg változatlan volt,
az élő állatok és állati termékeké 1,6 százalékkal csökkent 2010 májusában a gabonafélék termelői ára 0,9%-kal mérséklődött
az előző év azonos időszakához mérten. A kukorica felvásárlási
ára január óta magasabb, mint a búzáé, a tonnánkénti különbség
májusban már 2010 Ft volt. A gyümölcsök termelői ára májusban 21,8%-kal esett vissza, ami
alapvetően a tárolt tavalyi étkezési alma áresésének következménye
volt. A vágóállatok termelői ára 2010 ötödik hónapjában 6,3%-kal mérséklődött
az előző év azonos időszakához viszonyítva.
[19]
Azt javasolta kedden az Európai Bizottság, hogy az uniós tagországok saját
maguk dönthessék el, engedik, korlátozzák vagy megtiltják-e
saját területükön a genetikailag módosított növények (GMO)
termesztését. A brüsszeli bizottság szerint meg kell találni a helyes arányokat
az uniós szintű, tudományos alapú ellenőrzési rendszer,
illetve a saját területet illetően a tagállami döntési
szabadság között. A bizottsági javaslatról a tagállami
kormányokat képviselő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek
úgynevezett együttdöntési eljárásban kell állást foglalnia. Szabad
kezet javasol az EB a tagállamoknak a GMO tekintetében
[20]
Az államtitkár szerint az előző kormány által készített energetikai stratégia
csak a hagyományos energiahordozókra igyekezett felépíteni
az ország jövőbeni energiaellátását, másrészt nem teremtette
meg a végrehajtáshoz szükséges feltételrendszert. Hozzátette:
a jelenlegi energiaárak mellett esély sincs arra, hogy
talpra álljon a magyar gazdaság. Bencsik
János szerint az energiaellátás elvesztette közszolgáltatási
jellegét
[21]
6 szakasz – Az Európai Központi Bank 282.
cikk (1)
Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok
alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER).
Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank
és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják,
amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert
alkotják. (2)
A KBER-t az Európai Központi Bank döntéshozó szervei irányítják.
A KBER elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. E
cél veszélyeztetése nélkül támogatja az Unión belüli általános
gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az
Unió célkitűzéseinek megvalósításához. (3)
Az Európai Központi Bank jogi személy. Kizárólag az Európai
Központi Bank jogosult euro kibocsátásának engedélyezésére.
Hatásköreinek gyakorlásában és saját pénzügyei kezelésének
tekintetében függetlenséget élvez. Az Unió intézményei,
szervei és hivatalai, valamint a tagállamok kormányai
tiszteletben tartják ezt a függetlenséget. (4)
Az Európai Központi Bank a 127–133.
és a 138. cikkel,
valamint a KBER és az EKB alapokmányában megállapított
feltételekkel összhangban elfogadja a feladatai végrehajtásához
szükséges intézkedéseket. Ugyanezen cikkeknek megfelelően
azok a tagállamok és központi bankjaik, amelyek pénzneme
nem az euro, megőrzik a monetáris ügyekben meglévő hatásköreiket. (5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe
tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal,
továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban,
és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet
elő. 283.
cikk (1) Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa az Európai Központi Bank Igazgatóságának
tagjaiból és azon tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll, amelyek hivatalos
pénzneme az euro. (2) Az Igazgatóság az elnökből, az alelnökből és négy további tagból áll. Az elnököt, az alelnököt és az Igazgatóság többi tagját az Európai Tanács minősített többséggel,
a Tanácsnak az Európai Parlamenttel és az Európai Központi
Bank Kormányzótanácsával folytatott konzultációt követő
ajánlása alapján olyan személyek közül nevezi ki, akik
monetáris vagy banki területen elismert szakmai tekintéllyel
és tapasztalattal rendelkeznek. Megbízatásuk nyolc évre szól és nem újítható meg. Az Igazgatóság tagjai csak a tagállamok állampolgárai
lehetnek. 284.
cikk (1) A Tanács elnöke és a Bizottság egy tagja szavazati jog nélkül részt vehet
az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának ülésein. A Tanács elnöke megvitatás céljából indítványt terjeszthet az Európai Központi
Bank Kormányzótanácsa elé. (2) Az Európai Központi Bank elnökét meg kell hívni a Tanács üléseire, ha
a Tanács a KBER céljaival és feladataival kapcsolatos
kérdéseket vitat meg. (3) Az Európai Központi Bank a KBER tevékenységéről, valamint az előző és
a folyó év monetáris politikájáról éves jelentést készít
az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak,
valamint az Európai Tanácsnak. Ezt a jelentést az Európai
Központi Bank elnöke nyújtja be a Tanácsnak és az Európai
Parlamentnek, mely utóbbi ez alapján általános vitát tarthat. Az
Európai Központi Bank elnökét és az Igazgatóság többi
tagját az Európai Parlament kérésére vagy saját kezdeményezésükre
az Európai Parlament hatáskörrel rendelkező bizottságai
meghallgatják. Lisszaboni
Szerződés 2. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről
(EUM –
[22]
A hitelintézetek bankszámláinak állománya május óta 2,3 milliárd forinttal
355,6 milliárd forintra nőtt júniusban, s ezzel a szokásosnál
nagyobb mértékben, 4,4 milliárd forinttal meghaladta a
kötelező tartalékolási kötelezettség mértékét. A központi kormányzat betétei egy hónap alatt 164,4 milliárd
forinttal 1429 milliárd forintra emelkedtek júniusban.
A külföldi kötelezettségek 212,7 milliárd forinttal 1155,2
milliárd forintra, a külföldi követelések állománya 386,4
milliárd forinttal 10 071,9-re nőtt májusról júniusra
az előzetes adatok szerint. Túlzásba
viszik a tartalékolást a magyar bankok
[23]
A pénzügyi tranzakciók megadóztatásának gyors bevezetése
ellen foglalt állást az Európai Unió adóügyi biztosa. Semeta kifejtette: jelenleg vizsgálják, hogy egyáltalán van-e
értelme az adó bevezetésének. Hozzátette, az európai pénzpiacok
versenyképessége nem szenvedhet csorbát. Az
EU nem támogatja a pénzügyi tranzakciók megadóztatását
[24]
Visszavonta Rogán Antal (Fidesz) pénteken a bankadóhoz benyújtott módosító
indítványait, ám a Számvevőszéki és költségvetési bizottság
újabb módosítókat nyújtott be, amelyek azonban a Rogán-javaslattal
szemben már nem csak a biztosítók egy körét, hanem a Magyar
Postát, a takarékszövetkezeteket és az árutőzsdei szolgáltatókat
is kedvezőbb helyzetbe hoznák az eredeti javaslathoz képest. A Magyar Posta közszolgáltatással kapcsolatos pénzforgalmi közvetítő
tevékenysége ugyanakkor a bizottsági javaslat szerint
kikerül a törvényjavaslat hatálya alól, amit a javaslat
azzal indokol, hogy ez ellehetetlenítené a Posta pénzforgalmi
közvetítő tevékenységének folyamatos működtetését, veszélyeztetve
a nyugdíjkifizetéseket. Visszavonta
Rogán Antal a bankadóhoz benyújtott módosító indítványait
[25]
Az Európai Központi Bank (EKB) álláspontja szerint a magyar hatóságoknak biztosítaniuk
kell azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkavállalóinak
javadalmazására vonatkozó jogszabályok módosításáról a
jegybankkal együttműködésben, véleményének figyelembevételével
szülessen döntést. A frankfurti székhelyű pénzintézet
leszögezi, hogy az MNB döntéshozóinak fizetésének módosítása
nem változtathatja meg a kinevezésükkor érvényes feltételeket,
ezért a törvényjavaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy
a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat. Az MNB-ről szóló törvény módosítását illetően az EKB leszögezi:
biztosítani kell azt, hogy ne sérüljön a központi banki
függetlenség elve. EKB:
ki kell kérni az MNB véleményét a jegybanki dolgozók bérének
módosításakor
[26]
Konkrét javaslatokat várnak az uniós tagországok kormányai az Európai Bizottságtól,
az EU legfőbb végrehajtó testületétől a közös gazdasági
kormányzás megteremtése érdekében - közölte Győri Enikő
fideszes európai parlamenti képviselő, kijelölt uniósügyi
államtitkár. Bizottsági
javaslatokat várnak az EU-kormányok a gazdasági kormányzás
területén
[27]
ha a Magyarországon élő mintegy 170 -180 ezer külföldi állampolgárt nem számítják,
már a 10 milliós lélektani határ alá csökkent a népesség
száma. Idén
10 millió alá csökken Magyarország népessége
[28]
több ezer vasutas is utcára kerülhet a kiegészítő szolgáltatások (tolatás,
kocsirendezés, áttengelyezés) állami támogatásának megszűnése
miatt. A vasúttársaság működését meghatározó közösségi közlekedési stratégia
a Népszava szerint nem hoz újdonságot, mivel az új kormány
alapvetően a Bajnai-kabinet által elhatározott reformokra
épül. Vasutasok
ezrei kerülhetnek utcára a MÁV átalakítása nyomán
[29]
HVG: A kormányfőnek Barroso bizottsági elnök elég pontosan megmondta, hogy
tartani kell a 3,8 százalékos hiánycélt. R. A.: Nem az számít, hogy Barroso mit mond, hanem hogy a magyar
miniszterelnök mit mondott… Rogán:
„Nem az számít, hogy Barroso mit mond…”
[30]
5. cikk (1)
Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás
elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás
és az arányosság elve az irányadó. (2)
A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag
a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök
határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések
megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet
a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál
marad. (3)
A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon
a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe,
az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben
a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi,
sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően
megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme
vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Az
Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás
és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben
meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek
az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően
gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. (4)
Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése
sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon,
ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az
Unió intézményei az arányosság elvét a szubszidiaritás
és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben
foglaltak szerint alkalmazzák. Lisszaboni
Szerződés I. CIKK Szerződés az Európai Unió működéséről
(EUA)
[31]
Senkinek sem lesz vonzó az eszközkezelő társasághoz menekülni, ezért aki tudja,
törlessze lakáshitelét, és ne várjon az állami segítségre,
mert nem biztos, hogy jól jár Az államtitkár aláhúzta, hogy az eszközkezelő nem szociális, hanem egy speciális pénzügyi intézmény
lesz. Nem lehet arra számítani, hogy majd a közösség
a költségvetés terhére mindenki problémáját megoldja úgy,
hogy abban senki sem sérül Bencsik:
nem biztos, hogy jól járnak, akik az állami segítségre
várnak
[32]
„Azok számára, akik azt gondolhatták, hogy Magyarország 1990-ben visszanyerte
a függetlenségét, megtartotta első szabad választását
és tanúja lehetett, ahogy a szovjet hadsereg elhagyja
az országot, a nyilatkozat azt mondja, az átmenet ’szabadság
helyett kiszolgáltatottságot’, ’önállóság helyett eladósodást’
és ’remény, bizakodás és testvériség’ helyett ’mély lelki,
politikai és gazdasági válságot’ hozott” „Négy évnyi megszorításokkal a háta mögött és talán még egyszer
ennyivel maga előtt, Magyarország egyre inkább dühös hely” a forradalomra emlékeztetni mindenkit, aki belép egy közintézménybe
– még akkor is, ha valami másra szavazott – nem csillapíthatja
majd a haragot, ha a „frenetikus” kormányzás mégsem hozza
meg a várt eredményeket Economist-blog
Orbánék nyilatkozatáról: "Magyarország egyre inkább
dühös hely" [33] „Magyarul: kibújt a szög zsákból, hogy felesleges és udvariassági emelés volt, hogy a következő kormánynak valamivel könnyebb legyen a helyzete” a Fidesznek akár a nagykoalíció is érdeke lehetne, ha nagy túlsúllyal alakíthat kormányt. Akkora ugyanis a csodavárás az új kormány iránt, hogy „élve fogják megnyúzni a Fideszt őszre”, mivel a mozgástér a számára is rendkívül kicsi lesz. Szanyi
Tibor: Élve fogják megnyúzni a Fideszt őszre - http://www.vg.hu/kozelet/politika/szanyi-tibor-elve-fogjak-megnyuzni-a-fideszt-oszre-311664
[34]
A Magyarországon élő horvátok is megbecsült tagjai a társadalomnak, "részükre
is parlamenti képviseletet biztosítunk" - jelentette
ki Schmitt Pál kedden Zágrábban Schmitt:
a horvátoknak is lesz Magyarországon parlamenti képviselete
[35]
A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagjai leszerelésüket követően nem öt, hanem csak három
évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek,
ha az Országgyűlés elfogadja az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást. Az MSZP szerint az új változatban benyújtott fideszes javaslat
semmi másról nem szól, minthogy az eredetileg beadott
alkotmányos szabályok ne vonatkozzanak Borkai Zsolt kormánypárti
képviselőre, aki 2006-ban szerelt le. A
katonákkal, rendőrökkel kapcsolatos alkotmánymódosítást
vitatják ma meg
[36]
a tettenérés szabályozásának módosítása azt jelenti, hogy ha valaki elmegy
egy "gárdistagyanús" tüntetésre, akkor "47
óra múlva, hajnali háromkor a kommandósok rárúghatják
az ajtót" az egyesülési joggal való visszaélés gyanúja
miatt. Közölte: a gárdaellenes "hisztéria" az
új kormány alatt is folytatódik. (Gaudi-Nagy Tamás) Aggályosnak nevezte, hogy a Fidesz nem fogadta el a Jobbik javaslatát,
amely arra vonatkozott, hogy a bűncselekményi szabálysértési
értékhatárt kétezer forintban szabják meg. Az első Fidesz-kormány emelte fel 1999-ben a lopás szabálysértési
értékhatárát ötezerről tízezer forintra, majd később az
MSZP ezt tovább növelte húszezer forintra. Ezek a lépések
zúdították a "megélhetési bűnözést a társadalom nyakára"
- mondta Volner János. Elfogadhatatlan
a Jobbik számára a közbiztonsági törvényjavaslat több
eleme
[37]
A Fidesz azt javasolja a jobbikos Novák Elődnek, hogy azonnal mondjon le országgyűlési
képviselői mandátumáról a hétfői parlamenti bekiabálása
miatt. Hétfőn az Országgyűlésben a fideszes Meggyes Tamás
mentelmi jogáról történő szavazás után a fideszes L. Simon
László ügyrendi felszólalásában azt mondta, a voksolást
megelőzően Novák Előd jól hallhatóan azt kiabálta: "lógjon!". "a Jobbik megjelenésével egy kétségtelenül új, de megengedhetetlen
stílus jelent meg a magyar Országgyűlés falai között".
[39]
az Egyesült Államok és szövetségeseinek iráni és észak-koreai politikája atomháborúhoz
vezethet. Korábban úgy vélekedett, hogy a globális konfliktust
az észak-koreai válság robbanthatja ki, de ma már inkább
úgy látja, hogy ez akkor következhet be, ha az Egyesült
Államok és Izrael megtámadja Iránt. "Ők olyan ellenállásba ütközhetnek ott (Iránban), amilyet
Irakban nem tapasztaltak"
[40]
Kedden
több amerikai szenátor levélben kérte a kormányt, hogy
rendezze a felmerült nézeteltéréseket. A 76 szenátor által
aláírt levélben azt kérték Hillary Clinton külügyminisztertől,
hogy erősítse meg az Egyesült Államok és Izrael
közötti "felbonthatatlan" köteléket, és
simítsa el a feszültséget az izraeli kormánnyal. Obama: a felek talán nem állnak készen a közel-keleti válság megoldására
[41]
Az olyan "irracionális rezsimeknek" mint Irán, nem szabad megengedni,
hogy atomfegyverük legyen, és tévedés azt gondolni, hogy
Teherán ambícióit féken lehet tartani Irán "halad
előre abban a törekvésében", hogy atomfegyvert fejlesszen
ki. Ezt a távlatot az izraeli kormányfő "nagyon,
nagyon veszélyesnek" nevezte. Netanjahu:
Iránnak nem szabad megengedni, hogy atomfegyvere legyen
[42]
Elindult szombaton Görögországból az a Líbia által bérelt hajó, amely a Gázai
övezetnek visz újabb segélyt, de a legfrissebb hírek szerint
egy egyiptomi kikötőbe viszi a szállítmányt Előzőleg az izraeli hatóságok arról számoltak be, diplomáciai
úton sikerült megakadályozniuk a líbiai terv valóra váltását,
hogy a segélyhajóval megtörjék a Gázai övezet köré vont
blokádot. Elindult
a Gázának segélyt szállító hajó, vélhetően Egyiptomba Izrael nem engedi meg, hogy a hajó közvetlenül a Gázai övezetben
rakja ki a segélyszállítmányt. Hangoztatta, hogy egy ilyen
esetnek biztonsági okokból nagyon súlyos következményei
lennének Izrael számára. Véleménye szerint a Hamász iszlamista
szervezet ellenőrzése alatt álló Gázai övezet kikötőjének
megnyitása véleménye szerint a fegyverek tömeges beáramlását
tenné lehetővé. Izrael
nem engedi meg, hogy a líbiai segélyhajó a Gázai övezetben
kössön ki
[43]
A jeruzsálemi
városvezetés újabb húsz lakás építésére adott engedélyt
hétfőn a város keleti részén A döntés várhatóan hátráltatni fogja az izraeli-palesztin békefolyamatot,
hiszen Jeruzsálem és a zsidó telepbővítési tevékenység
a béketárgyalások egyik legkényesebb kérdése. Izrael Jeruzsálemet
"örök és egységes fővárosának" tartja, míg a
palesztinok vágya, hogy Kelet-Jeruzsálem majdani államuk
fővárosa legyen. A polgármesteri hivatal várostervezési bizottsága hétfőn több mint 100 építési
kérvényt hagyott jóvá Jeruzsálem különböző részein, így
arabok lakta kerületekben is A jeruzsálemi városvezetés újabb otthonok építésére adott engedélyt |
|