Szent Korona Szolgálat

Család - korosztályok

Az EU és a Gondoskodó Magyarország területi politikájának összevetése - az SzKSZ területi képviseletének előkészítését megyékben, választási körzetekben és településeken végezzük Az EU és a Gondoskodó Magyarország jog- és közigazgatási politikájának összevetése - az SzKSZ jog- és közigazgatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kulturális- és tudományos politikájának összevetése - az SzKSZ kulturális-és tudományos képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország egészségügyi politikájának összevetése - az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nevelés-oktatási politikájának összevetése - az SzKSZ nevelés-oktatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország védelmi politikájának összevetése - az SzKSZ védelmi  képviseletének előkészítését végzők Vissza a kezdőlapra. Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összevetése - az SzKSZ nemzetiség-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország vallási politikájának összevetése - az SzKSZ vallás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási (költségvetési) politikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország gazdaságpolitikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország mezőgazdaság-élelmiszeripar politikájának összevetése - az SzKSZ mezőgazdaság-élelmiszeripar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország ipar (könnyű-, nehéz- és energiaipar) politikájának összevetése - az SzKSZ ipar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország szolgáltatáspolitikájának (közellátó és szociális szolgáltatás) összevetése - az SzKSZ szolgáltatás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összevetése - az SzKSZ idegenforgalmi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kereskedelem-politikájának összevetése - az SzKSZ kereskedelmi képviseletének előkészítését végzők

A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? - Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?

Az EU és a Gondoskodó Magyarország közlekedési és szállítási politikájának összevetése - az SzKSZ közlekedési-szállítási képviseletének előkészítését végzők

Képviselő-jelölt nyomtatható anyagai:
Videók

Alapok:

A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program. A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program pontjai A család, mint a társadalom legszentebb alapjának feladata, az állam kötelezettségei

Az oldal eligazítója:

Mit - miért - hogyan a családpolitikában Az SzKSZ család (korosztályok, nemek) képviseletének előkészítését végzők Az EU családpolitikája a Lisszaboni Szerződés alapján

A Szent Korona értékrend családpolitikája a Gondoskodó Magyarország alapján Az EU és a Szent Korona Értékrend ifjúságpolitikája

Az SzKSZ család (korosztályok, nemek) képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Szent Korona Értékrend aktívkorúakkal kapcsolatos politikája

Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összehasonlítása

A Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összehasonlítása

Előadás segédlet a Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összehasonlításáról

A laza érdekközösségtől a legszentebb egységig

Miért?

Mit?

Hogyan?

Az EU nem vállal közös tevékenységet a családtagokkal annak érdekében, hogy a család a társadalom alapja maradjon

Családi funkciók feltételeinek biztosítása

- Az alapvető emberi jogok feltételeinek biztosításával,

- az anya családért végzett tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerésével

Visszatér a lap tetejére

 

 

A családpolitika

 

Öt funkciója van a családnak a Szent korona eszme szerint. Ezzel is mindenki egyetért és azzal is, hogy ezek most nem érvényesülnek.

1. A családi egység védelme

2. A magzat védelme Gondoljunk a hatvan év alatt végrehajtott nyolcmillió abortuszra!

3. Az anya védelme

4. A szülő védelme és

5. A gyermek védelme.

Ezek azok az alappontok, amelyek a társadalom legszentebb alapjává tették mindig a családot.

Ezt kell nekünk visszaállítani.

Ha elolvassák a Gondoskodó Magyarország családra vonatkozó részét, megdöbbennek azon, hogy milyen sok természetességgel találkoznak.

Az anya szerepét elismeri. Nem állásként, nem főállásként, hanem a társadalom érdekében végzett természetes cselekedetként.

Eleve a munkaerőpiacról ne beszéljünk, itt mindenkinek saját magunk épülésére kell tevékenykednünk. Ez nem alacsonyítható le a munka szintjére. Mert a munka szintjére a jelenlegi terminus technikusok szerint a munkaerőpiac vonatkozik.

Ez azt jelenti, hogy az ember árú! Ezt vetjük mi el.

Azzal, hogy az anyagi létet tudjuk biztosítani, a föltételeket meg tudjuk szerezni, ezzel ingyenessé tudjuk tenni a teljes iskoláztatást az első diploma vagy szakma megszerzéséig, hogy tudunk adni nemcsak a végzettség szerinti elhelyezkedési lehetőséget, hanem meg tudjuk teremteni a pályakezdéshez alapvető föltételeket pl. lakást, és ha vállalkozást akar indítani és meg van rá az igény, az igények-lehetőségen összhangján belül. 

Rengeteg mindenre lehetőség van még, ami a család funkcióihoz kapcsolódik.

A családok képviseletére is kellenek emberek, akik a parlamentben a családok életeit képviselik. 

Ugyanígy a korcsoportok képviseletét is meg kell szerveznünk.

Két témacímet hadd említsek ezzel kapcsolatban:

Az ifjúságot mi úgy nevezzük, hogy a fölkészülés időszaka.

Az idős korra nem azt mondjuk, hogy idős, vagy nyugdíjas - most hallottam egy iszonyatos kifejezést: - temetőkapunál sorban álló. Ez a tapasztalatátadás korszaka a Gondoskodó Magyarországban. (Engem a nagymamám nevelt és ez a megnevezés tökéletesen igazolódott.)

Visszatér a lap tetejére

 

 

Az EU családpolitikája

Az EU a családdal kapcsolatos rendelkezéseit az Alkotmány-tervezet II. Része tartalmazta (II-67., II-69., II-74., II-84., II-85., II-86., II-93. és II-94. cikkek), de a Lisszaboni Szerződés ezt nem vette át.

Az EUM 81. cikk [1] (3) bekezdése így rendelkezik: „a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg.” – vagyis a család, mint letelepedés szabadságával kapcsolatos közösség fog majd az EU „érdekkörébe” szabályozási szinten tartozni.

 

Ha áttekintjük az EU Alkotmány-tervezetből át nem vett cikkek hatását, egyértelművé válik, hogy azok sem adtak megoldást a családi feladatok teljesítéséhez.

Ezek a cikkek – a négy liberális alapelv következményeként - ugyanazt a két hibát tartalmazták, mint az általános emberi jogokat meghatározó passzusok: a feltételek és a kötelezettségek meghatározásának hiányát.

Az Unió „elismeri és tiszteletben tartja” a családok funkcióihoz való jogot, de semmit nem biztosít ahhoz, hogy azok feltételei rendelkezésre álljanak.

Azt, hogy az Unió mennyire nem gondolja komolyan a családdal kapcsolatos jogok érvényesíthetőségét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legalapvetőbb családi funkciót, azt, ami a családokat a legszentebb emberi közösséggé emeli, az utódok védelmét – különösen a magzat védelmét - nem a társadalmi, hanem az egyéni felelősség kategóriájába sorolja. (A magzat védelméről nem is rendelkezik, még „az elismerés és a tiszteletben tartás” szintjén sem.)

Az, hogy „elismeri és tiszteletben tartja” a család jogait, egyben a felelősség áthárítását is jelenti, nem vállal közös tevékenységet a családtagokkal annak érdekében, hogy a család a társadalom alapja maradjon.

Visszatér a lap tetejére


[1] EUM 81. cikk

(1) Az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki, amely a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. Ennek az együttműködésnek a keretében olyan intézkedések is elfogadhatók, amelyek célja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg – különösen, ha ez a belső piac megfelelő működéséhez szükséges –, biztosítandó a következőket:

a) a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása,

b) a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése, c) a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége,

d) együttműködés a bizonyításfelvétel terén,

e) az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés,

f) a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárásjogi szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával,

g) alternatív módszerek kidolgozása a jogviták rendezésére,

h) a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések azon területeit, amelyek esetében a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

A második albekezdésben említett javaslatról értesíteni kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított hat hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, a határozat nem fogadható el. Kifogás hiányában a Tanács a határozatot elfogadhatja.

 

A Szent Korona eszmén alapuló Gondoskodó Magyarország családpolitikája

 

A család a legszentebb emberi közösség, a társadalom alapja. A magyar családmodell a sokgyerekes nagycsalád és a több generáció egységét jelentő nagy család.

A Gondoskodó Magyarország a magyar családmodellt támogatja,

a családi funkciók feltételeinek biztosításán keresztül.

A magyar családmodell funkciói:

- Családi egység védelme

- Magzat védelme

- Gyermek védelme

- Anya védelme

- Szülő védelme

A családi funkciók feltételeit biztosítja:

- az alapvető emberi jogok biztosításával,

- a kiegészítő emberi jogok gyakorlásához nyújtott támogatással (pl. lakásnagyság bővítése, gépkocsi vásárlás, családi vállalkozás indítása),

- az anya családért végzett (elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos) tevékenységének elismerésével, ami a következőt jelenti:

 azon túl, hogy a gyermekek ingyenesen étkeznek, tandíjmentességben-, térítésmentes tanszerellátásban, valamint ruházkodási hozzájárulásban részesülnek,

az anya a gyermek 10 éves koráig (az általános iskola 4. osztályának befejezéséig) a szakmája szerinti mindenkori átlagjövedelmet kapja

(anyasági elismerés)

 tevékenysége társadalmi elismeréseként, a második gyermektől kezdve gyermekenként 10 %-kal kiegészítve.

 Ha minden gyermeke betöltötte a 10. életévét, vagy az általános iskola 4. osztályát befejezte, a mindenkori átlagjövedelem fele és a második gyermektől ennek 10 %-a az elismerés összege, a gyermek 24 éves koráig, vagy addig, amíg szakmai végzettséget nem szerez.

Miután

a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése

a Gondoskodó Magyarország alapja,

ezekre a feltételekre csak akkor jogosult a család, ha a funkciókat maradéktalanul teljesíti.

Visszatér a lap tetejére  

Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összefoglalása

EU-tagország

Szent Korona Országa

A család jogi, gazdasági és szociális védelmet élvez. II/93*

A családi egység védelme, a társadalom alapérdekeként

A magzat védelmét nem a társadalmi, hanem az egyéni felelősség kategóriájába sorolja

A magzat védelme

Tilos a gyermekek foglalkoztatása II/92*

A gyermek védelme

A családjogi szabályozást átveszi az EU (EUM 81.1)

Az anya védelme

 

A szülő védelme

* Az EU Alkotmány tartalmazta, de a Lisszaboni Szerződésből kimaradt

 

____________________________

1 EUM 81. cikk

(1) Az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttműködést alakít ki, amely a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. Ennek az együttműködésnek a keretében olyan intézkedések is elfogadhatók, amelyek célja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg – különösen, ha ez a belső piac megfelelő működéséhez szükséges –, biztosítandó a következőket:

a) a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása,

b) a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése, c) a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége,

d) együttműködés a bizonyításfelvétel terén,

e) az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés,

f) a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárásjogi szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával,

g) alternatív módszerek kidolgozása a jogviták rendezésére,

h) a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések azon területeit, amelyek esetében a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

A második albekezdésben említett javaslatról értesíteni kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított hat hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, a határozat nem fogadható el. Kifogás hiányában a Tanács a határozatot elfogadhatja.

 

Az EU és a Szent Korona Értékrend ifjúságpolitikája

Az EU ifjúságpolitikája

Miért - mit -hogyan

Miért?

Mit?

Hogyan?

Nincsenek biztosítva az életfeltételek, különösen a szülőhazában

Képesség szerinti adottságok kibontakoztatása, életkezdési lelki-, szellemi- és anyagi támogatás

A társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként - köteles a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit biztosítani.

Az EU ifjúságpolitikája

 

A Lisszaboni Szerződés nem vette át az EU Alkotmány-tervezet II-74., II-84., II-92. cikkeit, amelyek legalább látszat-megoldásokat adtak az ifjúság emberi jogainak érvényesítésével kapcsolatban.

A Lisszaboni Szerződés gyermek és ifjúsági politikáját a „liberalizmus” hatja át: EUM 6., EUM 47., EUM 165., EUM 166., EUM 214. cikk [2] .

1. Az, hogy a tőke szabadon áramlik a tagországok között, azt is jelenti, hogy a tőke alapít iskolákat, amelyekben saját értékrendje szerint, és nem az állam, az államalapító nemzet, vagy az államalkotó nemzetek kulturális hagyományainak megfelelően. Az állami iskolák lassan vagy tulajdon-átruházással, vagy a tanárok „átirányításával” alkalmazkodni fog a magán-iskolákhoz.
2. Ezzel válik lehetővé, hogy gyökértelen világpolgár (kozmopolita) embertömeg alakuljon ki, amely már nem gyökereihez kötődik, hanem az őt gyökértelenné tevő diktatúrához.
3. Az előidomítás lényege az, hogy a gyermekkor ne a lelki értékek, az alapvető erkölcsi és együttélési normák alap-letevőjévé váljon, ne a Tündérmesék tisztasága alapozza meg a tiszta, emberi életet, hanem ez a kor a pénzközpontú, idegen értékrendet természetesként követő felnőttkor előkészítője legyen.
4. Az így előidomított emberek számára már semmit sem jelent a haza, az ország földje már nem szülőföld, a család már nem a társadalmi lét alapja.

Az EU jelenlegi szabályai és a tervezett Lisszaboni Szerződés által leírtak nem adnak biztonságot a gyermekek és a fiatalok egészséges fejlődésére, hiszen – rendkívül hiányosan meghatározott – jogaik gyakorlásához nincsenek meg (az elsősorban családi) feltételek.

Ma Magyarországon a hivatalos felmérés szerint 200 ezer gyermek éhezik. Jelentős azoknak a száma, akik családja a létminimumon, vagy az alatt él, a szülők, a munkaképes testvérek állástalanok, vagyis olyan mintát látnak, amely a mindenáron túlélésre és nem az értékes élet követésére ösztönöz.

Az EU csatlakozás után a családok anyagi és erkölcsi helyzete tovább romlott, miután az addig még működő vállalkozások jelentős része megszűnt. Ez a helyzet természetszerűen kihat a gyermekek helyzetére is.

Az ország költségvetésének bevételei folyamatosan csökkennek, kiadásainak jelentős része az EU jogharmonizálása által meghatározott rendeltetésűek, vagyis a szociális kiadások (akár gyermekekre, akár az általános egészségvédelemre, akár az idősekre vonatkoznak) az EU támogatási körén (és költségvetésén) kívüliek, a gyarmatbirodalom tartományává süllyedt ország tehát alkalmatlan arra, hogy gondoskodjon saját jövőjéről, a gyermekek teljes értékű emberré válásáról.

Visszatér a lap tetejére

________________________________

[2] EUM 6. cikk

Az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására. Ezek az intézkedések európai szinten a következő területekre terjednek ki:

a) az emberi egészség védelme és javítása,

b) ipar,

c) kultúra,

d) idegenforgalom,

e) oktatás, szakképzés, ifjúság és sport,

f) polgári védelem,

g) igazgatási együttműködés.

 

EUM 47. cikk

A tagállamok közös program keretében ösztönzik a fiatal munkavállalók cseréjét.

 

EUM 165. cikk

(1) Az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

Az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz.

(2) Az Unió fellépésének célja:

– az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése útján;

– a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével;

– az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása;

– a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése;

– a fiatalok és a szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése, valamint a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében;

– a távoktatás fejlesztésének ösztönzése;

- a sport európai dimenzióinak fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésnek az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén.

(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és oktatás és a sport területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.

(4) Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez:

az Európai Parlament és a Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását;

a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.

 

EUM 166. cikk

(1) Az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ezirányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

(2) Az Unió fellépésének célja:

– az ipari változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján;

– a szakmai alapképzés és továbbképzés javítása a munkaerő-piaci szakmai beilleszkedés és újrabeilleszkedés megkönnyítése érdekében;

– a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítése, továbbá az oktatók és a szakképzésben részt vevők, különösen a fiatalok mobilitásának ösztönzése;

– az oktatási vagy szakképző intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése a képzés területén;

– a tagállamok képzési rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése.

(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a szakképzés területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását; továbbá a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.

 

EUM 214. cikk

(1) Az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedéseit az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell végrehajtani. Ezen intézkedések arra irányulnak, hogy a harmadik országok lakosainak, akik természeti vagy ember okozta katasztrófák áldozataivá váltak, eseti támogatást, segítséget és védelmet nyújtsanak a rendkívüli helyzetből eredő emberi szükségleteik kielégítésében. Az Unió és a tagállamok intézkedései kiegészítik és erősítik egymást.

(2) A humanitárius segítségnyújtási intézkedések során tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog elveit a pártatlanság és a semlegesség követelményét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

(3) Az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedései végrehajtásának kereteit meghatározó intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács határozza meg.

(4) Az Unió a harmadik országokkal és a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel minden olyan megállapodást megköthet, amely segíti az (1) bekezdésben és az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében említett célkitűzések megvalósítását.

Az első albekezdés nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nemzetközi fórumokon tárgyalásokat folytassanak és megállapodásokat kössenek.

(5) Az európai fiataloknak az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedéseiben való közös részvételéhez szükséges keretek biztosítása céljából létrejön az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest. A hadtest jogállását és működésének szabályait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg.

(6) Az uniós és a nemzeti humanitárius segítségnyújtási intézkedések hatásosságának és egymást kiegészítő jellegének erősítése érdekében a Bizottság minden hasznos kezdeményezést megtehet az Unió és a tagállamok intézkedéseinek összehangolására.

(7) Az Unió gondoskodik arról, hogy humanitárius intézkedései összhangban legyenek a nemzetközi szervezetek és intézmények, így különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó rendszerben működő szervezetek és intézmények által végzett ilyen műveletekkel, és azokhoz koherens módon illeszkedjenek.

 

A Gondokodó Magyarország ifjúságpolitikája

 

A felkészülés korszaka az aktívkori tevékenységek végrehajtására. Fogantatástól az első szakma megszerzéséig tart.

Az ember életének ebben a szakaszában alakul ki szabad akarata.

Ehhez a társadalom - mintegy a küldetés teljesítésére kapott előlegként - köteles a lelki-, szellemi- és anyagi esélyegyenlőség feltételeit biztosítani.

(Amennyiben az a személy, aki állampolgárságát meg kívánja változtatni, a magyar állampolgárság megszűntetésének feltételeként "elszámol" a felkészülési időszak költségével.)

Az ifjúkorban az állam által biztosított feltételek:

- A családi funkciók feltételeinek biztosításával kapott lelki- és szellemi szabad akarat kialakulásának feltételei.

- Anyagi feltételek az első szakma megszerzéséig:

 = tandíjmentesség,

 = tankönyvek, füzetek, egyéb technikai eszközök ingyenes ellátása,

 = színház, múzeum, könyvtár és kulturális egyéb rendezvények ingyenes látogatása,

 = ingyenes étkezés,

 = díjmentes utazás,

 = ruházkodási hozzájárulás,

 = szünidei ingyenes program.

- Anyagi feltételek az első szakma megszerzésekor:

 = a szerzett ismeretet hasznosításának lehetősége (munkalehetőség),

 = önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak - figyelemmel a nagy család modellre).

 = amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei (részben hitelezéssel).

Az első szakma megszerzését követően - nemtől függetlenül - köteles az ifjúkorú honvédelmi ismereteket szerezni és gyakorlati képzésen részt venni. Amennyiben nem hivatásos katonai végzettséget szerez, az ismeretek és a gyakorlat megszerzése után tartalékosként vesz részt - szükség esetén - a honvédelemben.

A Gondoskodó Magyarországon a felkészülési időszak társadalmi csoportja az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban.

Visszatér a lap tetejére

 

Az EU és a Gondoskodó Magyarország ifjúságpolitikájának összefoglalása

 

EU-tagország

Szent Korona Országa

A nevelés és oktatás alapja:

a tőke érdekei szerint

a Szent Korona értékrend és a kulturális hagyomány

A nevelés és oktatás célja:

munkaerőpiac kiszolgálása (mindenáron túlélés)

képességek szerinti felkészítés az értékes életre

A felkészülés feltételei:

a tőke érdekei szerint

teljes ingyenesség

Első szakma megszerzésekor:

A munkaerőpiac felvevőképességének megfelelően vagy talál munkát itthon vagy külföldön vagy munkanélküliként kezdi az aktív kort.  

 - A szerzett ismeretet hasznosításának lehetősége (munkalehetőség),

- önálló élet megkezdésének anyagi feltételei (lakás és lakberendezési tárgyak),

- amennyiben önálló tevékenységet akar folytatni, akkor annak beruházási feltételei.

Visszatér a lap tetejére

 

 

Az EU és a Szent Korona Értékrend aktívkorúakkal kapcsolatos politikája

Miért - mit - hogyan

Miért?

Mit?

Hogyan?

Az embert a keresletet kiszolgáló áruvá degradálja a „munkaerő piacon”.

Adottsága és képessége szerint mindenki részt vesz a lelki-, szellemi- és anyagi nemzeti vagyon növelésében.

Az aktív korban végzett feladatok:

- Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő tevékenységek.

- Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek csoportja különböztethető meg.

- A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül és önállóan végrehajtandó feladatok.

 

Az EU aktív korúakkal összefüggő politikája

 

A Lisszaboni Szerződés nem vette át az EU Alkotmány-tervezet II-75., II-76., II-77., II-83., II-87., II-88., II-89., II-90., II-91., II-94. és II-96. cikkeit, amelyek legalább látszat-megoldásokat adtak az aktívkorúak emberi jogainak érvényesítésére.

A Lisszaboni Szerződés az aktív korúakkal kapcsolatban – minden más rendelkezésével azonosan – olyan jogokat határoz meg [EUSZ 3. cikk [3] , EUM 9., EUM 45., EUM 46., EUM 48., EUM 145., EUM 146., EUM 147., EUM 148., EUM 149., EUM 150., EUM 151., EUM 152., EUM 153., EUM 156., EUM 157., EUM 158., EUM 162., EUM 163., EUM 164. cikk [4] ], amelyek teljesülése ellentétes a liberális alapelvekkel, ezért azok gyakorlásának nincs meg azok reális feltétele. 

A jogok gyakorlásának a feltételei hiányoznak ennél a korosztálynál is. Ezek a feltételek nemcsak anyagiak és a költségvetés által kompenzálhatóak (ha az ország költségvetésének lenne megfelelő önállóan használható fedezete az EU-kötelezettségek teljesítése és az EU elvonásai után), hanem a liberális alapelvekkel ellentétesek is.

A munkanélküliség fenntartása lételeme a piacgazdaságnak, ugyanis csak ezzel lehet kényszeríteni a munkavállalókat a számukra kedvezőtlen körülmények és feltételek elfogadására, vagyis a nyereség növelésére. Így lehet az embert áruvá degradálni a „munkaerő piacon”.

Hiába van joga az EU-polgárnak a foglalkozás megválasztásához, a tájékoztatáshoz, és mindenhez, amit a Lisszaboni Szerződés tartalmaz, ha a tőke szabad áramlása lehetővé teszi, hogy egy-egy tagországot tranzit-állomásként használjon, érdekei szerint bármikor továbbálljon egy másik tagországba, vagy az EU-n kívüli országba, ha ott olcsóbb munkaerőt talál, vagy egyéb módon tudja nyereségét növelni. Ekkor bezárja a gyárat, szélnek ereszti a munkásokat, akik vagy munkanélküliek lesznek, vagy egy másik szabadon beáramlott tőke prédájává válnak a munkaerő piacon, kevesebb bérért és rosszabb feltételek között.

A vállalkozás szabadsága azt jelenti a magyar vállalkozók többsége számára, hogy a csatlakozáskor meglévő vállalkozást szabadon fel lehet számolni, mert nem tudja teljesíteni a vállalkozó azokat a bürokratikus és beruházást igénylő feltételeket, amelyeket a továbbműködés feltételeként meghatároznak.

Amennyiben van „önrésze” hitel felvételéhez, amivel a feltételeknek eleget tud tenni, akkor pedig Damoklész kardjaként lóg a feje felett a piacvesztés réme, ami azt eredményezheti, hogy csődbe kerül és tapasztalhatja, hogy mit jelent a tulajdonhoz való jog: tulajdonát joga van kényszerűségből átadni a hitelezőnek.

A szociális biztonságról és szociális segítségről beszélni az EU-n belül egyszerűen cinizmus.

Nem a szociális érzékenység, hanem a nyereséget hozó „fizetőképes kereslet” fenntartása az oka a munkanélküli segély és a szociálisnak nevezett, de voltaképpen (a vásárlásokon keresztül) nyereségnövelő juttatásoknak, amelyeket természetesen csak korlátozva adhatnak a tagállamok kormányai, a „közös érdek” – vagyis a háttérhatalom mindenkori érdeke – szerint.

Visszatér a lap tetejére  

_______________________________________

[3] EUSZ 3. cikk

(1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.

(2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső hat árok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

(3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást.

Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét.

Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.

Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.

(4) Az Unió gazdasági és monetáris Uniót hoz létre, amelynek fizetőeszköze az euro.

(5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához.

(6) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg. 

[4] EUM 9. cikk

Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

 

EUM 45. cikk

(1) Az Unión belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását.

(2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében.

(3) A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy:

a) tényleges állásajánlatokra jelentkezzen;

b) e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon;

c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően;

d) egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizottság által rendeletekben meghatározott feltételek mellett az adott tagállam területén maradjon.

(4) E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálatban történő foglalkoztatásra.

 

EUM 46. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően irányelvek vagy rendeletek formájában megállapítja azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a munkavállalók 45. cikkben meghatározott szabad mozgását megvalósítsák, különösen:

a) a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok közötti szoros együttműködés biztosításával;

b) azoknak a közigazgatási eljárásoknak és gyakorlatnak, valamint a betölthető állások megszerzéséhez előírt időtartamoknak a megszüntetésével, amelyek nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban megkötött megállapodásokon alapulnak, és amelyek fenntartása a munkavállalók szabad mozgásának megvalósulását akadályozná;

c) azoknak a betölthető állások megszerzéséhez előírt időtartamoknak és egyéb korlátozásoknak a megszüntetésével, amelyek nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban megkötött megállapodásokon alapulnak, és amelyek más tagállamok munkavállalói részére a saját munkavállalókra irányadóktól eltérő feltételeket írnak elő a munkahely szabad megválasztására vonatkozóan;

d) megfelelő mechanizmusok kialakításával, amelyek összekapcsolják a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot, valamint elősegítik e téren az egyensúly kialakítását oly módon, hogy a különböző régiókban és iparágakban elkerülhető legyen az életszínvonal és a foglalkoztatási szint komoly veszélyeztetése.

 

EUM 48. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően a szociális biztonság területén elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók szabad mozgásának biztosításához szükségesek; e célból olyan eszközrendszert hoz létre, amely a migráns munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint az azok jogán jogosultak számára biztosítja

a) a különböző országok jogszabályai szerint figyelembe vehető összes időszak összevonását a juttatásokhoz való jog megszerzése és fenntartása, valamint a juttatások összegének kiszámítása céljából;

b) a juttatások kifizetését a tagállamok területén lakó személyek számára.

Amennyiben a Tanács egy tagja kijelenti, hogy valamely első bekezdés szerinti jogalkotási aktus tervezete szociális biztonsági rendszerének fontos vonatkozásait érintené – ideértve annak alkalmazási körét, költségét vagy finanszírozási rendszerét –, vagy befolyásolná e rendszer pénzügyi egyensúlyát, kérheti, hogy a kérdést terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztéstől számított négy hónapon belül az Európai Tanács, a kérdés megvitatása után:

a) a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését, vagy

b) semmilyen intézkedést nem tesz, vagy új javaslat benyújtására kéri fel a Bizottságot; ebben az esetben az eredetileg javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.

 

EUM 145. cikk

A tagállamok és az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében e címnek megfelelően egy összehangolt stratégia kialakítására törekednek a foglalkoztatás, és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén.

 

EUM 146. cikk

(1) A tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk révén hozzájárulnak a 145. cikkben említett célkitűzések eléréséhez olyan módon, amely összhangban áll a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájának a 121. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott átfogó iránymutatásaival.

(2) A tagállamok a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével közös érdekű ügynek tekintik a foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú fellépésüket a Tanácsban a 148. cikk rendelkezéseinek megfelelően összehangolják.

 

EUM 147. cikk

(1) Az Unió hozzájárul a foglalkoztatás magas szintjéhez azáltal, hogy bátorítja a tagállamok közötti együttműködést, támogatja és szükség esetén kiegészíti tevékenységüket. Ennek során tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét.

(2) Az Uniói politikák és intézkedések meghatározásánál és végrehajtásánál figyelembe kell venni a foglalkoztatás magas szintjének célkitűzését.

 

EUM 148. cikk

(1) A Tanács és a Bizottság által készített együttes éves jelentés alapján az Európai Tanács évente megvizsgálja a foglalkoztatottság helyzetét az Unióban, és következtetéseket fogad el arra vonatkozóan.

(2) Az Európai Tanács következtetéseiből kiindulva a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával és a 150. cikkben említett Foglalkoztatási Bizottsággal folytatott konzultációt követően minősített többséggel évente iránymutatásokat dolgoz ki, amelyeket a tagállamok foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe vesznek. Ezeknek az iránymutatásoknak összhangban kell állniuk a 121. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott átfogó iránymutatásokkal.

(3) Minden tagállam éves jelentést nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak azokról a főbb intézkedésekről, amelyeket a (2) bekezdésben említett foglalkoztatási iránymutatások fényében a foglalkoztatáspolitikája végrehajtása céljából hozott.

(4) A Tanács a (3) bekezdésben említett jelentések alapján és a Foglalkoztatási Bizottság véleményének kézhezvételét követően a foglalkoztatási iránymutatások fényében évente megvizsgálja a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának végrehajtását. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel ajánlásokat tehet a tagállamok számára, amennyiben ezt a vizsgálat nyomán célszerűnek tartja.

(5) A vizsgálat eredményei alapján a Tanács és a Bizottság együttes éves jelentést készít az Európai Tanács számára az Unió foglalkoztatási helyzetéről és a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásáról.

 

EUM 149. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy bátorítsák az együttműködést a tagállamok között és támogassák fellépésüket a foglalkoztatás terén olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, összehasonlító elemzések és tanácsok szolgáltatása, valamint az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése, különösen kísérleti projektek útján.

Ezek az intézkedések nem foglalják magukban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását.

 

EUM 150. cikk

A Tanács egyszerű többséggel az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően létrehozza a tanácsadói jogkörrel rendelkező Foglalkoztatási Bizottságot annak érdekében, hogy elősegítse a tagállamok közötti koordinációt a foglalkoztatási és munkaerő-piaci politikák területén. A bizottság a következő feladatokat látja el:

– figyelemmel kíséri a foglalkoztatási helyzetet és a foglalkoztatáspolitikát a tagállamokban és az Unióban;

– a 240. cikk sérelme nélkül a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményeket dolgoz ki, és hozzájárul a Tanács 148. cikkben említett tevékenységének előkészítéséhez.

Feladatának teljesítése során a bizottság konzultál a szociális partnerekkel.

Minden egyes tagállam és a Bizottság két-két bizottsági tagot nevez ki.

 

EUM 151. cikk

Az alapvető szociális jogokat, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi uniós chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva, az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.

E célból az Unió és a tagállamok olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek figyelembe veszik – különösen a szerződéses kapcsolatok terén – a nemzeti gyakorlatok sokszínűségét, valamint az Unió gazdasági versenyképessége fenntartásának szükségességét.

Úgy vélik, hogy ez a fejlődés nemcsak a szociális rendszerek összehangolását előnyben részesítő belső piac működéséből következik, hanem az a Szerződésekben megállapított eljárásokból, valamint a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséből is.

 

EUM 152. cikk

Az Unió az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását; önállóságuk tiszteletben tartása mellett elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet.

A növekedésről és foglalkoztatásról szóló háromoldalú szociális csúcs hozzájárul a szociális párbeszéd folytatásához.

 

EUM 153. cikk

(1) A 151. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a következő területeken:

a) különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;

b) munkafeltételek;

c) a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme;

d) a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén;

e) a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;

f) a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve – a (5) bekezdésre is figyelemmel – a vállalatvezetésben való részvételt;

g) az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltételei;

h) a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 166. cikk sérelme nélkül;

i) a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód;

j) a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem;

k) a szociális védelmi rendszerek modernizálása a c) pontban foglaltak sérelme nélkül.

(2) Ennek érdekében az Európai Parlament és a Tanács

a) kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását, olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az ismeretek gyarapítása, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése;

b) az (1) bekezdés a)–i) pontjában említett területeken irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.

Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében határoz.

Az (1) bekezdés c), d), f) és g) pontjában említett területeken különleges jogalkotási eljárás keretében eljárva a Tanács az Európai Parlamenttel és az említett bizottságokkal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag úgy határozhat, hogy az (1) bekezdés d), f) és g) pontjára a 294. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3) A szociális partnereket együttes kérelmükre bármely tagállam megbízhatja a (2) bekezdés alapján elfogadott irányelvek, illetve – adott esetben – a 155. cikk rendelkezéseinek megfelelően elfogadott tanácsi határozatok végrehajtásával.

Ebben az esetben e tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy legkésőbb az irányelv vagy határozat átültetésének vagy végrehajtásának napjáig a szociális partnerek a szükséges intézkedéseket megállapodás útján bevezették, miközben minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az irányelv vagy a határozat által előírt eredmények elérését mindenkor biztosítani tudja.

(4) Az e cikk alapján elfogadott rendelkezések

– nem érinthetik a tagállamok azon jogát, hogy szociális biztonsági rendszerük alapelveit meghatározzák és nem érinthetik jelentősen e rendszerek pénzügyi egyensúlyát;

– nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy olyan szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek e szerződéssel összeegyeztethetőek.

(5) E cikk rendelkezései a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára nem alkalmazhatók.

 

EUM 156. cikk

A 151. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében és a Szerződések egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság a szociális politikának az e fejezet hatálya alá tartozó minden területén ösztönzi a tagállamok együttműködését és megkönnyíti intézkedéseik összehangolását, különösen a következő területeken:

– foglalkoztatás;

– munkajog és munkafeltételek;

– alap- és magasabb szintű szakképzés;

– szociális biztonság;

– munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése;

– munkahelyi egészségvédelem;

– egyesülési jog, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások.

E célból a Bizottság a tagállamokkal szoros kapcsolatot tartva tanulmányokat készít, véleményeket ad és konzultációkat szervez mind a nemzeti szinten felmerülő, mind pedig a nemzetközi szervezetek érdeklődésére is számot tartó problémakörökben, különös tekintettel az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekre. Az Európai Parlamentet teljeskörűen tájékoztatni kell.

Az e cikkben említett véleményeinek közreadását megelőzően a Bizottság konzultációt folytat a Gazdasági és Szociális Bizottsággal.

 

EUM 157. cikk

(1) Minden tagállam biztosítja annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak.

(2) E cikk alkalmazásában „díjazás” a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény, valamint minden egyéb olyan juttatás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap.

A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlő díjazás azt jelenti, hogy:

a) teljesítménybér esetén az azonos munkáért járó díjazást azonos mértékegység alapján állapítják meg;

b) időbér esetén azonos munkakörben azonos díjazás jár.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.

(4) Annak érdekében, hogy ténylegesen biztosítsák a teljes egyenlőséget a férfiak és nők között a munka világában, az egyenlő bánásmód elve nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy bizonyos előnyöket nyújtó intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el abból a célból, hogy az alulreprezentált nem számára a szakmai tevékenységek folytatását megkönnyítsék, vagy hogy a szakmai előmenetelükben őket érő hátrányokat megakadályozzák vagy kiegyenlítsék.

 

EUM 158. cikk

A tagállamok törekednek arra, hogy fenntartsák a fizetett szabadságra vonatkozó szabályozási rendszerek fennálló egyenértékűségét.

 

EUM 162. cikk

A belső piacon a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és ezáltal az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében az alábbiakban megállapított rendelkezések szerint létrejön az Európai Szociális Alap, amelynek célja az Unión belül a munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése, földrajzi és foglalkozási mobilitásuk növelése, továbbá az ipari és a termelési rendszerben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodásuk megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján.

 

EUM 163. cikk

Az Alapot a Bizottság kezeli.

Ebben a feladatában a Bizottságot egy bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság egyik tagja, és amely a kormányok, szakszervezetek és munkaadói szervezetek képviselőiből áll.

 

EUM 164. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Szociális Alapra vonatkozó végrehajtási rendeleteket.

 

A Gondoskodó Magyarország aktív korúakkal összefüggő politikája

 

 Az ember életének ebben a szakaszában fő feladataként részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ez

joga és kötelessége a Gondoskodó Magyarország minden állampolgárának.

Az aktív korban végzett feladatok:

- Funkciója szerint a fennmaradást szolgáló (pl. élelmiszertermelő) és a következő fejlettségi szakaszra felkészítő (pl. kutató) tevékenységek.

- Érdekprioritás szerint az ember közvetlen életfeltételeinek biztosítása (pl. nevelés, védelem, közigazgatás, használati cikkek előállítása) és az életfeltételeket közvetve szolgáló tevékenységek (pl. természetvédelem) csoportja különböztethető meg.

- A végrehajtás módja szerint vannak közösségen belül (alkalmazottként, vagy tulajdonosként) és önállóan végrehajtandó feladatok (pl. kistermelés, kisipar).

Tevékenysége elismeréseként az alapvető emberi jogainak gyakorlása mellett megilletik mindazok a jogok, amelyek tevékenységéhez kapcsolódnak. Természetesen a megnövekedett jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is.

A Gondoskodó Magyarországon az aktív korú állampolgárok tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportjuknak létszámarányosan megfelelő számú, az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőkön keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.

  

Visszatér a lap tetejére

 

Az EU és a Gondoskodó Magyarország aktív korúakkal kapcsolatos politikájának összefoglalása

 

EU-tagország

Szent Korona Országa

A jogok gyakorlásának a feltételei hiányoznak, mert ellentétesek a liberális alapelvekkel

A megnövekedett és feltételekkel biztosított jogokkal arányosan növekednek kötelezettségei is

A munkáltató célja: kevesebb bérért és rosszabb feltételek között, jobb minőségben és nagyobb mennyiségben végzett munka

Értékarányos jövedelmezés

  Visszatér a lap tetejére

 

Az EU és a Szent Korona Értékrend nyugdíjaspolitikája

Miért - mit - hogyan

Miért?

Mit?

Hogyan?

Az időskorúakat (nyugdíjasokat) felesleges embereknek (elhasználódott alkatrészeknek) tekinti.

Biztosítani a feltételeket a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez fűződő jogok gyakorlásához.

Az aktív korban végzett nemzeti vagyon növelés elismerése

 

Az EU idős korúakkal összefüggő politikája

Nem rosszindulatú megfogalmazás, hanem ténymegállapítás azt mondani, hogy az időskorúakat (nyugdíjasokat) az EU felesleges embereknek tekinti. A nyugdíj-ellátás egységesen nem szabályozott, minden állam úgy határozza meg, ahogyan az ország költségvetésének maradékból lehetősége van. A nyugdíjasokat leginkább érintő gyógy- és gyógyszer ellátásban mutatja a piacgazdaság leginkább ki embertelenségét. Nemhogy nem ingyenes, de még forgalmi adó is terheli a gyógyszereket, a gyógyellátásért viszont a gépek karbantartásának mintájára kell fizetni. Így válik a munkaerő piac mellett az egészségbiztosítással is áruvá az ember. 

Az, hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Lisszaboni Szerződésének egyetlen cikke sem vonatkozik az időskorúakra (kivéve az EU tisztségviselőket) miután az EU Alkotmány-tervezet egyetlen idősekre vonatkozó cikkét (II-85. cikk) nem vette át.

Az EU egész időskorúakkal kapcsolatos és általános szociális politikájának lényege: elismeri és tiszteletben tartja minden ember szegénységhez, nélkülözéshez és kiszolgáltatottsághoz való jogát.

Visszatér a lap tetejére

 

A Gondoskodó Magyarország idős korúakkal összefüggő politikája

 

A tapasztalatátadás időszaka.

Az életnek ebben a szakaszában az ember fő feladata az, hogy átadja lelki-, szellemi- és anyagi vagyonát a következő generációnak. E mellett szakmájának-, hivatásának jellegétől és egyéni adottságaitól függően tovább végzi felkészülését.

Ebben a korszakban az embert ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a végrehajtás korszakában, de átsúlyozva, úgy, hogy a szülővédelemmel kapcsolatos jogai erősödnek meg.

A tapasztalatátadás korának elismerése a Gondoskodó Magyarország részéről

- az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása,

- tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és

- nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.

Tekintettel arra, hogy a nemzeti vagyon növekedése folyamatosan emelkedik, a nyugdíj összege és vásárlóereje is évről-évre nő.

A Gondoskodó Magyarországon a tapasztalatátadási időszak (nyugdíjas kor) társadalmi csoportja az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül érvényesíti (hangolja össze más társadalmi csoportokkal) érdekeit és vesz részt az irányításban.

Visszatér a lap tetejére

 

Az EU és a Gondoskodó Magyarország időskorúakkal kapcsolatos politikájának összefoglalása

 

EU-tagország

Szent Korona Országa

A jogok gyakorlásához nem biztosított feltételek miatt az EU-tagország időskori politikája az alábbi: elismeri és tiszteletben tartja minden ember szegénységhez, nélkülözéshez és kiszolgáltatottsághoz való jogát.

A tapasztalatátadás időszaka.

A nemzeti vagyon növelésének elismerése:

az alapvető életfeltételek ingyenes biztosítása,

tevékenység utáni elismerés (jövedelem) és

nyugdíj, ami a szakma (hivatás) szerinti átlagbér 50 %-a.

Visszatér a lap tetejére

 

A munkacsoport tagjai:

 

Név
Cím
Telefon
E-mail
Kalmár Virág 6727 Szeged, Irínyi u. 19. 30/4031911 nesterapia@gmail.com
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       

Visszatér a lap tetejére

 

Vissza a kezdőlapra.
Visszatér a lap tetejére

© 2002, Pajzsmozgalom Minden jog fenntartva.
6701 Szeged, Pf. 2443. Tel.: 30/616-3894 E-mail:
halasz.jozsef@szksz.com
A laza érdekközösségtől a legszentebb egységig Az EU és a Szent Korona Értékrend nyugdíjaspolitikája