Oldal eligazító

A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE (a Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása)
A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE (a Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása) A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE (a Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása) A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE (a Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása) A Szent Korona értékrend - gondolkodási módja - társadalmi együttélé szabályozása (jogrendszer - szervezési alapja - szerves egységben élés
Települések szabályozása, elöljárók és képviselők kiválasztása -  társadalmi csoportok szabályozása, elöljárók, képviselők kiválasztása - az EU Parlamenti választásokra a társadalmi csoportok érdek-minimumának meghatározása és a képviselőjelöltek kiválasztása

Évi 4.500 milliárd forint EU sarc helyett

évi 50 000 milliárd forint nemzeti vagyon növelés

 

Céljaink:

-

a Szent Korona értékrend szerinti szabadság-eszme érvényesítése Magyarországon,

ebből eredően:

  = hűség az egyetemes magyarság hagyományaihoz: népművészet, népi szokások, néptörténet, vallás, nyelv, kultúra, családi funkciók és gazdaság;
  = a Teremtmények szabadságát tiszteletben tartó és azt érvényesítő szeretet gyakorlása;
  = a társadalmi csoportok szerves egységgé válásának elősegítése;
  = a családok feladatai ellátásának elősegítése;
  = az egyetemes magyarság lelki, szellemi és testi összhangjának biztosítása;
-

közreműködés a föderatív Európai Unió Európai Konföderatív államszövetséggé történő békés átalakulásában.

Visszatér a lap tetejére

 

A Szent Korona Értékrend bevezetésének

MUNKATERVE

(a Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása)

 

Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona Értékrendet az emberi élet alapjaként.

A munkaterv

-
módszere a településektől (alulról) építkezés, amely időszerű adatai „A Szent Korona Szolgálat helyei és képviselői” folyamatosan frissített honlapon szerepelnek,
-
eszköze a teljes önellátás-szervezés (közvetlen címe: Települési Önellátó Rendszer),
-

ismeretátadó anyagok a ezen a honlapon, az irányító adatok a Települések összehangolása honlapon szerepelnek.

 

A munkaterv vázlata:

 

I. Előkészítés
II. Településeken végzett tevékenységek
III. Járásokban végzett tevékenységek
IV. Megyékben végzett tevékenységek
V. Országos összehangoló tevékenység
VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

 

I. Előkészítés

Azok, akikhez eljut ez a munkaterv, és értett és érzett küldetésüknek tartják részt vállalni az abban foglaltak megvalósítására, Tettvállaló Szert tartanak.

1.

A Tettvállaló Szer helye és időpontja:
2009. augusztusban (Bösztörpusztán 2009. augusztus 21-23-án a Magyrok Országos Gyűlésén) vagy szeptemberben, egy később meghatározott helyen és időben.

2. A Tettvállaló Szeren a résztvevők által vállalt feladatok:
 
-
a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének kialakítása
cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona rezgését;
 
-

a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek általános, részeinek érdekcsoportonkénti megismertetése
cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona Értékrend közszabadsága mit jelent általában, és az ő településére, vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára vonatkozóan;

 
-

a megismertek gyakorlattá tétele
cél:
a települések önellátásra történő felkészülésén és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok, szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása.

3.
A Tettvállaló Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel
(A Tettvállalók egy dupla DVD-n és könyv formájában megkapják a szükséges munkaanyagot.)
  Első nap:  
  10-12 óra Települések összehangolása, Települési Önellátó Rendszer
  13-14,30 óra Jog és közigazgatás
  15-16,30 óra Család, korosztályok
  17-18,30 óra Nevelés, oktatás
  19-20,30 óra

Egészségügy

  Második nap:  
  10-11 óra Vallás
  11,30-12 óra Nemzetiség
  12,30-13 óra Kultúra és tudomány
  14-16,30 óra Védelem
  17-18,30 óra EU-sarc
  19-20,30 óra Gazdaság általános jellemzői
  19-20,30 óra

Államháztartás (költségvetés)

  Harmadik nap:  
  10-11,30 óra Mezőgazdaság és élelmiszeripar
  12-13 óra Ipar
  13,30-14 óra Szolgáltatás
  14,30-15 óra Idegenforgalom
  15,30-16 óra Kereskedelem
  16,30-17 óra Szállítás, közlekedés
  17,30-19 óra A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE

 

 

II. Településeken végzett tevékenységek

A Tettvállaló Szeren, illetve azt követően, küldetését a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok saját településen kezdik el tevékenységüket.

Vissza a Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervéhez
1.
Az egy településen élő Tettvállalók előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen.
a./

A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti.
Amennyiben a Tettvállaló Szeren egy adott települést csak egy személy képviseli, az ő feladata a csoport kialakítása az alábbi ismeretátadó anyagok felhasználásával:

Emberi környezet

Hivatkozás a szakterületre
A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés
A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? - Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?
Természetesség vagy természetellenesség?
A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének eszköze?
A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság?
Egészség, vagy használható állapot?
Nevelés vagy idomítás?
A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója?
A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? - Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?
A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság, szétszakítottság forrása?
   


Gazdaság

Hivatkozás a szakterületre
A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés
A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől?
Államháztartás (költségvetés)
Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?
A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat?
Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?
A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás?
Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?
A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése?
A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?
b./

A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.

Megye
Választókörzet adatlapjainak címe településenként
Baranya
Bács-Kiskun
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
c./

Az adatlapon szereplő adatokat a Települési Önellátó Rendszer egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik.
Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét.

2.
Települési elöljárók és követek jelölése és választása

A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény szerint.

Magyarország elnöke

Magyarország miniszterelnöke

Nemzeti Tanács

 

 

Országgyűlés alsóházának tagja

Országgyűlés felsőházának tagja

Települési önkormányzatok

Társadalmi csoportok önkormányzatai

 

 


Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása.
Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.
Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot.
A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.

A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.

 

 

III. Járásokban végzett tevékenységek

Járás kifejezésen – a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba lépéséig – a választókörzeteket értjük.

A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát.

1.
A Járási Általános Jelölőgyűlés
a./
Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában,
Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában.

Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.
b./
A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.
c./

Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.

2.
Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

 

 

IV. Megyékben végzett tevékenységek

Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.

1.
A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre.
a./
A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban.
A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.

b./

A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

2.
A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak
a./
megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag,
b./
megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke,
c./

felsőházi képviselő

elöljárói tisztségekre.

A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye

-
szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában,
-
a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja,
-

a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.

A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának.

A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.

 

 

V. Országos összehangoló tevékenység

Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.

1.
Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít
a./
Magyarország elnöke,
b./
Magyarország miniszterelnöke

elöljárói tisztségekre.

ad a./

A Magyarország elnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke.

Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

ad b./

A Magyarország miniszterelnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke.

2.
Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak
a./
országos társadalmi csoport (szakma) elnöke,
b./
Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő

elöljárói tisztségekre.

ad a./

Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke.

A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja.

ad b./

Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.

 

 

VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Tettvállaló Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi.
Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával.

Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes[1]

1.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei

Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:

a./
a 2006-os országgyűlési választás győztes pártjára (MSZP) szavazók számánál nagyobb, egy helyen lévő választói támogatottság (2,5 millió), valamint
b./
az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént.

A feltételek számszerű adatai:

Megye

Választásra jogosult

%

Nemzet-gyűlési tag (legalább)

Alsóházi képviselő

Felsőházi képviselő

Település

Elöljáró és
képviselő-jelölt
támogatók

Bács-Kiskun

435 354

5

560

10

11

115

125 000

Baranya

325 465

4

597

7

8

301

100 000

Békés

319 507

4

446

7

8

75

100 000

Borsod-Abaúj-Zemplén

583 884

7

905

13

15

356

175 000

Budapest

1 424 361

18

1 612

32

37

32

450 000

Csongrád

339 943

4

455

7

9

60

100 000

Fejér

337 800

4

416

7

9

108

100 000

Győr-Moson-Sopron

350 417

4

458

7

9

182

100 000

Hajdú-Bihar

431 453

5

511

9

11

82

125 000

Heves

262 963

3

342

6

7

119

75 000

Jász-Nagykun-Szolnok

333 089

4

412

8

8

78

100 000

Komárom-Esztergom

250 969

3

318

5

7

76

75 000

Nógrád

176 240

2

269

4

5

129

50 000

Pest

847 424

11

949

16

22

186

275 000

Somogy

268 853

3

445

6

7

245

75 000

Szabolcs-Szatmár-Bereg

446 212

6

571

10

12

229

150 000

Tolna

200 034

3

303

5

5

108

75 000

Vas

215 668

3

377

5

6

216

75 000

Veszprém

296 084

4

444

7

8

217

100 000

Zala

240 534

3

453

5

6

257

75 000

Összesen: 

8 086 254

100

10 843

176

210

3 171

2 500 000

 

2.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai:

a./
Kimondja, hogy az 1949. évi XX. törvény nem Magyarország Alkotmánya, még csak Alaptörvénye sem, ezért megszűnteti annak hatályát.
b./
Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát[2] Magyarország alkotmányaként meghatározva.
  c./
Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként[3].
  d./ Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere[4] szerint, a választók által kiválasztott népképviselők megbízását[5], ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.
3.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának előkészítő feladatai

a./
Ismeretátadás
Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött a Tettvállaló Szeren, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.
b./
A Szent Korona Értékrend ismertté tétele a Tettvállaló Szeren nem képviselt településeken
Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.
 
c./
Jogszabálytervezetek vitára előkészítése
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése.
Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.
 
d./
Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét.
e./

Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést
A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.


[1] Ki a törvényellenes?

[2] Alkotmány - Alkotmány rövid szöveg

[3] Alaptörvény - Alaptörvény vázlat

[4] Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény

[5] "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény - 1 főtörvény vázlat

 

Vissza a Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervéhez Vissza a Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervéhez Vissza a Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervéhez Vissza a Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervéhez Vissza a Szent Korona Értékrend bevezetésének Munkatervéhez

Alapvetéseink

1.

A Szent Korona értékrend a mindennapi élet teljeskörű szabályozását jelenti, nemcsak alkotmányiságot.
Ennek az értékrendnek általános alapja az állam és az emberek szabadságát biztosító feltételként a magyar értékek magyar érdek kizárólagos szolgálatába állítása, annak örök és elidegeníthetetlen tulajdonlásával és birtoklásával. Az értékrend általános alapja a szabadság és a szabadság feltételeinek megvédése is.
Ennek a gondolkodási módnak (paradigmának) a részei, szembeállítva a megbukott neoliberális hittétellel:

  - külpolitikai alapja az Európai Konföderáció, a föderatív EU-val szemben,
  - valláspolitikai alapja az egységteremtő Isteni Szabályrendszer természetes érvényesülése, a diktatúrát támogató és fenntartást megosztottsággal fenntartó egyházrendszer helyett,
  - egészségpolitikai alapja a WHO által is meghatározott egészség (lélek, szellem és test összhangja) megőrzése, egyetemes és alapjogon biztosított megelőzéssel és ellátással, a falanszter-szemléletű, pénzközpontú karbantartási rendszerrel szemben,
  - nevelés-oktatási alapja hagyományaink alap- és alkalmazott ismerete, annak alkalmazása érdekében, a népművészetet és népi szokásokat eltörölni szándékozó, mesterséges kultúrára épülő európai civilizáció követelményeivel szemben,
  - nemzetiségpolitikai alapja az államalapító és az államalkotó nemzetek közös érdekkel kiteljesedő szerves egysége, a természetes különbséget gyűlöletkeltéssé alázó megosztottsággal szemben,
  - gazdaságpolitikai alapja az igények és lehetőségek összhangja, a kínálat által manipulált kereslettel szemben,
  - államháztartási alapja a nemzeti vagyon növelése és felhasználása az életfeltétel biztosítás - közkiadás (költségvetés) - fejlesztés egységében, az idegen érdeket kiszolgáló monetáris és költségvetési politikával szemben,
  - pénzpolitikai alapja a nemzeti vagyonnövekedésen alapuló, értékcsere eszköz alkalmazása, a fedezet nélküli, öngerjesztő, virtuális értéket teremtő pénzzel szemben,
  - biztonságpolitikai alapja az állam és az ember szabadságának megvédése, a diktatúra terrorista politikájának kiszolgálása helyett.
2.

A Szent Korona értékrend a társadalmi együttélés szabályozását háromszintű jogrendszerben végzi. Az egyes szintek egymásra épülnek, és egységes rendszert alkotnak.

  a./ Az Alkotmány örök és változtathatatlan. Most a jogfolytonosság visszaállítására van szükség, az 1944. március 19-től érvényesülő diktatúra miatt. Ez az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladata.
Az Alkotmány öt, Teremtéssel kapott alapelv logikai rendszert alkotó pontja, tehát a Teljes Tudás alapja:
    [1] Magyarország örökké szabad.
    [2] A Szent Korona tagjainak a kötelesség és jog gyakorlásának összhangján keresztül egy és ugyanazon szabadsága van.
Szent Korona tagja az, aki a Szent Korona értékrendje szerint él, akár az államalapító magyar nemzet, akár az államalkotó nemzetek tagjaként. Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona országában vendég vagy idegen.
    [3] A Szent Korona területén lévő összes javak, jogok tulajdonosa, így minden birtoklás gyökere a Szent Korona tagjainak elidegeníthetetlen érdekét megtestesítő Szent Korona.
A birtoklás joga azonos a tulajdonlás joggal, kivéve:
      = a birtok meg nem semmisíthető,
      = a birtok rendeltetése csak a tulajdonos engedélyével változtatható meg,
      = a birtokjog átruházásának kedvezményezettje, a birtokjog örököse csak a Szent Korona tagja lehet.
    [4] Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
    [5] Azzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának kötelessége ellentmondani és ellenállni.

Összevetésül 1956 jelmondatai Pongrácz Gergely 2002. február 20-i Szegedi Beszéde alapján

1. Szabad és független Magyarországot akarunk
2. Magyarország a magyaroké!
3. Mi nem szocializmust és nem kapitalizmust akarunk, hanem a Magyar Utat járjuk!
     
  b./ Az alaptörvény egy történelmi időszakra határozza meg az Alkotmány érvényesülésének irányelveit.
Az alaptörvény szintű főtörvények:
    - a hatalomgyakorlás felépítését és intézményeit,
    - a képviselet rendjét, és
    - az egyetemes magyarság jelképeit és ünnepeit
    szabályozzák.
Az Alaptörvényt és az alaptörvény szintű főtörvényeket közvetlen népakarat (Nemzetgyűlés) lépteti hatályba, módosítja és helyezi hatályon kívül.
  c./ Az Alaptörvény és az alaptörvény szintű főtörvények irányelvei alapján szabályozzák a társadalmi együttélés részleteit:
    - Törvények
Törvénytípusok a jogrendszer alá-fölérendeltségi (hierarchikus) rendszerében:
      = Főtörvény
        . "Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről" szóló főtörvény,
. "A családról" szóló főtörvény,
. "Az állam vezetéséről" szóló főtörvény,
. "A településekről és társadalmi csoportokról" szóló főtörvény,
. "A vallásról és művelődésügyről" szóló főtörvény,
. "Az egészségről" szóló főtörvény,
. "A gazdaságról" szóló főtörvény,
. "A természetkapcsolatról" szóló főtörvény,
. "A büntetésről" szóló főtörvény,
. "A külkapcsolatokról" szóló főtörvény,
. "A nemzetvédelemről" szóló főtörvény,
. "Az államháztartásról" szóló főtörvény,
      = Résztörvény
    - Törvény végrehajtási utasítása
    - Kormányrendelet
    - Miniszteri rendelet
    - Önkormányzati rendelet
    - Országvédelmi terv, és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet
    - Nemzetközi szerződés
    Az alacsonyabb szintű jogszabály tárgykörét a felette álló jogszabály határozza meg.
3. A Szent Korona értékrendjének szervezési alapját a család, mint a társadalom szent alapja jelenti. Ez a család öt feladatán keresztül érvényesül:
  - a család egységének védelme,
  - a magzat védelme,
  - a gyermek védelme,
  - az anya védelme,
  - a szülő védelme.
  A család mintájára épülnek fel a települések, vármegyék és a Szent Korona Országa. Ennek alárendelt pl. az államháztartás és a gazdaság is. Ez utóbbi alapja – mint minden másé – az igények és a lehetőségek összhangja. A módszer pedig a teljes önellátás (autarkia).
4.

A Szent Korona értékrend az emberi társadalom szerves egységben élését jelenti, ezért nem csupán Magyarországra vonatkozik. "A Szent Korona értékrendet gyakorlattá tevő Minőség Forradalmával elért Kertmagyarország mintát ad az emberiségnek az emberi életre." (Németh László). Ez a Magyar Küldetés (Molnárfy Tibor).
Ennek megfelelően a konföderatív államszövetség alapját adja.
Mivel a szkítáktól örökölt legnagyobb kincsünk, a szabadság alapja a hűség atyai őseink hagyományaihoz és minden istenteremtmény szabadságát elfogadó és támogató szeretet, a megbukott neoliberális gondolkodási mód (paradigma) szentkoronai természetes gondolkodási móddal felváltásának békésen, de határozottan kell történnie.
Ezért kell a 2009-es Európai Parlamenti választásokon minden EU tagországban (így Magyarországon is) sikeresen szerepelnie az antineoliberális erőnek, hogy a föderatív, diktatórikus Európai Unió békésen alakulhasson át a tagállamiságok szabadságát visszaadó Konföderatív Európává. Az erre vonatkozó szerződéstervezet (amely magyaron kívül német, angol és lengyel nyelven is elkészült) a Szent Korona értékrenden alapuló egységes gondolkodási módot biztosítja.

Visszatér a lap tetejére

 

Feladatvégzés

A Szent Korona önigazgatási rendszere a társadalom szerves egységét fejezi ki, és nem a társadalmat megosztó pártrendszerre épül, ennél fogva nem pártok állította jelöltek közül történő megválasztás, hanem a választók önmaguk közül történő kiválasztása a hatalomgyakorlás irányítási és végrehajtási szervezeteiben való részvétel módja. A közvetlen népakarat Alkotmányozó Nemzetgyűlésen megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a

A választási törvény (2. főtörvény)

ezzel létrehozva

A hatalomgyakorlásról szóló 1. főtörvény

Ebből adódóan:

1. A Szent Korona területi részét képviselő Nemzetgyűlési tagokat, települési önkormányzatokat, alsóházi képviselőt az egy választókörzetbe tartozók önmaguk közül választják ki. A kiválasztást a Szent Koronát Szolgálók Szövetsége önellátásra törekvő iránymutatásával magánszemélyek együttesen végzik, az alábbi területszervezési elvek szerint:
Dunántúl
  Nyugat Magyarország
    Győr-Moson-Sopron
    Vas
    Zala
  Közép-nyugat Magyarország
    Veszprém
    Komárom-Esztergom
    Fejér
  Délnyugat Magyarország
    Somogy
    Baranya
    Tolna
Közép Magyarország
  Budapest
  Pest megye
Kelet Magyarország
  Észak-kelet Magyarország
    Borsod-Abaúj-Zemplén
    Heves
    Nógrád
  Közép-kelet Magyarország
    Szabolcs-Szatmár-Bereg
    Hajdú-Bihar
    Jász-Nagykun-Szolnok
  Dél-kelet Magyarország
    Bács-Kiskun
    Csongrád
    Békés

2.

Hagyományainkhoz való hűség gyakorlásának és őrzésének gondolkodási módját (paradigmáját) határozza meg, az ember egyéni jellemzői szerint (nemzetiség, vallás, korosztály és szakma) meghatározott érdekeket egymással összehangolva.
Alapszabályozását a hagyományhoz való hűség előzőekben leírt szabályai alapján a következő, történelmi időszakunkra meghatározott irányelvek jelentik:

A Szent Korona személyi részét képviselő nemzetközi szervezeti képviseletet, a társadalmi csoport önkormányzatát, a felsőházi képviselőt az egy társadalmi csoportba (nemzetiségek, vallások, korcsoportok, szakmák) tartozó és egy megyében élő választók önmaguk közül választják ki. A kiválasztást és a szakmai szabályozást a Szent Koronát Szolgálók Szövetsége iránymutatásával magánszemélyek együttesen végzik, a következő területeken:

Tájékoztatás, kapcsolattartás
Emberi környezet
  Települések összehangolása
  Jog és közigazgatás
  Kultúra és tudomány
  Egészségügy
  Nevelés-oktatás
  Védelem
  Család
  Nemzetiség
  Vallás
Gazdaság
  Államháztartás (költségvetés)
  Mezőgazdaság és élelmiszeripar
  Ipar
    Könnyűipar
    Nehézipar
    Energiaipar
  Szolgáltatás
    Közellátó szolgáltatás
    Szociális szolgáltatás
  Idegenforgalom
  Kereskedelem
  Szállítás, közlekedés

Az Európai Unió 2009-ben sorra kerülő Parlamenti képviselőválasztásán – az európai konföderációt támogató, neoliberalizmus ellenes erővel együtt – a

indítunk képviselőjelölteket, a Szent Korona Önigazgatási Rendszere társadalmi csoportokra vonatkozó jelölési elvei szerint

Az EU Parlamenti választásokon a "Szent Koronát Szolgálók Szövetsége" választási párt neve alatt indítjuk a jelölteket.

 

 

Ide kattintva elovashatja a munkatervet: 1. A föderatív Európai Uniót át kell alakítani Konföderatív Európává. 2. Magyarországot a Szent Korona értékrend szerinti állammá kell tenni.

Települések, ahol a Szent Koronát szolgálják
(A *-gal jelzett megyék, járások és települések adatai között szerepelnek a nemzeti növekedésre vonatkozóak is.)

Megye

Járás (választókörzet)

Település

Bács-Kiskun*

1., 2.
3.
6.
9.

Kecskemét
Helvécia
Soltvadkert
Baja

Baranya*

1., 2., 3.
5.
7.

Pécs
Mohács
Szigetvár

Békés*

1.
6.
7.

Békéscsaba
Orosháza
Újkígyós

Borsod-Abaúj-Zemplén*

1., 2., 3., 4.
1.
6.
9.
11.
12.
13.

Miskolc
Hernádkak
Sajószentpéter
Gagyvendégi
Szerencs
Tiszaújváros
Bogács

Budapest*

Összes kerület és választókörzet*

 

Csongrád*

1.*, 2.*, 3.*
5.
6.*

Szeged*
Szentes
Hódmezővásárhely*

Fejér*

1., 2.
6.
7.

Székesfehérvár
Sárbogárd
Bicske

Győr-Moson-Sopron*

1., 2., 3.
7.

Győr
Sopron

Hajdú-Bihar*

1.*, 2.*, 3.*
5.
6.
7.

Debrecen*
Biharkeresztes
Földes
Hajdúszoboszló

Heves*

1.
3.
4.

Eger
Gyöngyös
Hatvan

Jász-Nagykun-Szolnok*

1.
3., 4.
8.

Jászberény
Szolnok
Karcag

Komárom-Esztergom*

2.
5.

Mocsa
Piliscsév

Nógrád*

2.

 

Mátraterenye
Pásztó
Szurdokpüspöki

Pest*

1.

2.
3.*

4.
6.*


7.

8.*
10.*




11.


12.
13.*

14.*


15.

Kosd
Ipolydamásd
Göd
Fót
Dunakeszi*
Gödöllő
Tóalmás
Tápióbicske
Tápiógyörgye*
Gyömrő
Vecsés
Érd*
Budakeszi*
Piliscsaba
Pilisszántó*
Pilisszentiván
Pilisvörösvár
Solymár
Pócsmegyer-Surány
Szentendre
Dunaharaszti
Alsónémedi
Kiskunlacháza*
Pilis*
Dabas
Újhartyán
Cegléd
Újszilvás

Somogy*

1.
2.
5.

Kaposvár
Somogyjád
Iharosberény

Szabolcs-Szatmár-Bereg*

1., 2.
5.

Nyíregyháza
Petneháza

Tolna*

1.
3.*

4.
5.

Szekszárd
Bonyhád*
Bonyhádvarasd
Dombóvár
Tamási

Vas*

3.
4.
5.

Kőszeg
Celldömölk
Ispánk

Veszprém*

2.
4.
5.
6., 7.

Balatonkenese
Tapolca
Várpalota
Veszprém

Zala*

1.
2.
3.*
5.

Zalaegerszeg
Nagykanizsa
Zalaszántó*
Bocfölde

A választási törvény (2. sz. főtörvény) A választási törvény vázlata A teljes önellátás (autarkia) A Települési Önellátó Rendszer A Szent Korona értékrend irányelv rendszere a társadalmi együttélés szabályozására A Konföderatyv Európáról szóló szerződéstervezet A választási törvény (2. sz. főtörvény)

© 2007, Szent Korona Szolgálat minden jog fenntartva.
6701 Szeged, Pf. 2443. Tel.: 30/616-3894 E-mail:
info@pannoniatv.hu
Ide kattintva elovashatja a munkatervet: 1. A föderatív Európai Uniót át kell alakítani Konföderatív Európává. 2. Magyarországot a Szent Korona értékrend szerinti állammá kell tenni. 1. Kattints ide 2. Olvasd  el. 3. Készülj fel a Tettvállaló Szerre, a http://szksz.hu honlap segítségével!