Eunyet honlap

Oldal eligazító

Települések, ahol a Szent Koronát szolgálják

A település eléréséhez kattints ide, vagy a térképen a megfelelő megyére (Budapestre)!

Évi 4.500 milliárd forint EU sarc helyett

évi 50 000 milliárd forint nemzeti vagyon növelés

A részletes elemzés, bizonyítás olvasásához kattints ide!

Céljaink:

-	a Szent Korona értékrend szerinti szabadság-eszme érvényesítése Magyarországon, ebből eredően:

	=	hűség az egyetemes magyarság hagyományaihoz: népművészet, népi szokások, néptörténet, vallás, nyelv, kultúra, családi funkciók és gazdaság;
	=	a Teremtmények szabadságát tiszteletben tartó és azt érvényesítő szeretet gyakorlása;
	=	a társadalmi csoportok szerves egységgé válásának elősegítése;
	=	a családok feladatai ellátásának elősegítése;
	=	az egyetemes magyarság lelki, szellemi és testi összhangjának biztosítása;

-	közreműködés a föderatív Európai Unió Európai Konföderatív államszövetséggé történő békés átalakulásában.

A Szent Korona Értékrend bevezetésének

MUNKATERVE

(a Választási főtörvény ideiglenes végrehajtási utasítása)

Ez a munkaterv azoknak a szabad magyaroknak a tettein keresztül valósul meg, akik elfogadják a közszabadságot megvalósító Szent Korona Értékrendet az emberi élet alapjaként.

A munkaterv

-	módszere a településektől (alulról) építkezés, amely időszerű adatai „A Szent Korona Szolgálat helyei és képviselői” folyamatosan frissített honlapon szerepelnek,
-	eszköze a teljes önellátás-szervezés (közvetlen címe: Települési Önellátó Rendszer),
-	ismeretátadó anyagok a ezen a honlapon, az irányító adatok a Települések összehangolása honlapon szerepelnek.

A munkaterv vázlata:

I.	Előkészítés
II.	Településeken végzett tevékenységek
III.	Járásokban végzett tevékenységek
IV.	Megyékben végzett tevékenységek
V.	Országos összehangoló tevékenység
VI.	Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

I. Előkészítés

Azok, akikhez eljut ez a munkaterv, és értett és érzett küldetésüknek tartják részt vállalni az abban foglaltak megvalósítására, Tettvállaló Szert tartanak.

1.	A Tettvállaló Szer helye és időpontja: 2009. augusztusban (Bösztörpusztán 2009. augusztus 21-23-án a Magyrok Országos Gyűlésén) vagy szeptemberben, egy később meghatározott helyen és időben.
2.	A Tettvállaló Szeren a résztvevők által vállalt feladatok:

	-	a Tudat gondolattá válásával a tettvállalás fogadókészségének kialakítása cél: a tudat rezgése minél több emberben érje el a Krisztusi Szent Korona rezgését;
	-	*a Szent Korona Értékrend fő jellemzőinek* általános, részeinek érdekcsoportonkénti megismertetése cél: minden lelkileg fogadókész ember értse meg, hogy a Szent Korona Értékrend közszabadsága mit jelent** általában, és az ő településére, vallására, nemzetiségére, nemére, korcsoportjára és szakmájára vonatkozóan;
	-	a megismertek gyakorlattá tétele cél: a települések önellátásra történő felkészülésén és lehetőség szerinti alkalmazásán keresztül a települések, járások, megyék, nemzetiségek, vallások, nemek, korcsoportok, szakmák elöljáróinak, követeinek kiválasztása.

3.	A Tettvállaló Szeren tartott ismeretátadás dia és video segédlettel (A Tettvállalók egy dupla DVD-n és könyv formájában megkapják a szükséges munkaanyagot.)

	Első nap:
	10-12 óra	Települések összehangolása, Települési Önellátó Rendszer
	13-14,30 óra	Jog és közigazgatás
	15-16,30 óra	Család, korosztályok
	17-18,30 óra	Nevelés, oktatás
	19-20,30 óra	Egészségügy
	Második nap:
	10-11 óra	Vallás
	11,30-12 óra	Nemzetiség
	12,30-13 óra	Kultúra és tudomány
	14-16,30 óra	Védelem
	17-18,30 óra	EU-sarc
	19-20,30 óra	Gazdaság általános jellemzői
	19-20,30 óra	Államháztartás (költségvetés)
	Harmadik nap:
	10-11,30 óra	Mezőgazdaság és élelmiszeripar
	12-13 óra	Ipar
	13,30-14 óra	Szolgáltatás
	14,30-15 óra	Idegenforgalom
	15,30-16 óra	Kereskedelem
	16,30-17 óra	Szállítás, közlekedés
	17,30-19 óra	A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE

II. Településeken végzett tevékenységek

A Tettvállaló Szeren, illetve azt követően, küldetését a megismerések gyakorlattá tételében értő és érző szabad magyarok saját településen kezdik el tevékenységüket.

1.	Az egy településen élő Tettvállalók előkészülnek arra, hogy településük a Szent Korona Értékrend része legyen.

a./

A személyi felkészülést egy összehangoló csoport kialakítása és szakosodott tevékenységvégzése jelenti.
Amennyiben a Tettvállaló Szeren egy adott települést csak egy személy képviseli, az ő feladata a csoport kialakítása az alábbi ismeretátadó anyagok felhasználásával:

Emberi környezet

Hivatkozás a szakterületre	A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés
Települések összehangolása	A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? - Nevelés, vagy idomítás, egészség, vagy használható állapot, együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?
Jog és közigazgatás	Természetesség vagy természetellenesség?
Vallás	A vallás a természetes értékrendre vezető lelkiismereti szabadság, vagy a természetellenesség eltűrésének eszköze?
Kultúra és tudomány	A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság?
Egészségügy	Egészség, vagy használható állapot?
Nevelés, oktatás	Nevelés vagy idomítás?
Védelem	A védelem azt biztosítja, hogy az ember biztonságban éljen, értékei saját érdekeit szolgálják, vagy a világterrorista támadógépezet társtettesévé alázott kengyeltartója?
Család, korosztályok	A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? - Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember?
Nemzetiség	A nemzetiség a természetes különbözőség egymást erősítő, szerves egységének része, vagy a gyűlöletkeltéssel szított megosztottság, szétszakítottság forrása?

Gazdaság

Hivatkozás a szakterületre	A jelenlegi és a Szent Korona Értékrend közötti különbségre vonatkozó kérdés
Gazdaság általános jellemzői	A gazdaság embert szolgáló értékteremtés, vagy pénzt szolgáló haszonforrás? - Az értékteremtés a létrehozó érdekét szolgálja, vagy az érték teremtése elválik annak élvezőjétől?
Államháztartás (költségvetés)	Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?
Mezőgazdaság és élelmiszeripar	A mezőgazdaság a nemzet természetes erőforrása, boldogulásának alapja, vagy a nemzet zsarolásának eszköze? - A nemzet elidegeníthetetlen tulajdona a föld, vagy szabadpiaci áru? Elsődlegesen a nemzetet kell ellátni magyar élelmiszerrel, vagy az idegeneket? A földművest gyarapítsa munkájának eredménye, vagy az idegen spekulánsokat?
Ipar	Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? - Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövőt?
Szolgáltatás	A szolgáltatás életfeltételeinket biztosítja, vagy csupán átverés-show-kal ránk erőszakolt, önpusztító majmolás?
Idegenforgalom	Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?
Kereskedelem	A kereskedelem az emberi munka eredményének kölcsönös hasznosítása, vagy kupecek nyereségének növelése?
Szállítás, közlekedés	A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?

b./

A tárgyi felkészülést a település igény és lehetőség alapadatainak felmérése jelenti. Ezt az összehangoló csoport a választókörzetük adatlapjai közül a településükre vonatkozó adatainak kitöltésével végzi.

Megye	Választókörzet adatlapjainak címe településenként
Baranya	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk., 8. vk., 9. vk., 10. vk.
Bács-Kiskun	1-2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk., 8. vk., 9. vk., 10. vk.
Békés	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk.
Borsod-Abaúj-Zemplén	1-2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk., 8. vk., 9. vk., 10. vk., 11. vk., 12. vk., 13.vk.
Budapest
Csongrád	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk.
Fejér	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk.
Győr-Moson-Sopron	1. vk., 2-3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk.
Hajdú-Bihar	1., 2.. 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk., 8. vk., 9. vk.
Heves	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk.
Jász-Nagykun-Szolnok	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk., 8. vk.
Komárom-Esztergom	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk.
Nógrád	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk.
Pest	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk., 8. vk., 9. vk., 10. vk., 11. vk., 12. vk., 13. vk., 14. vk., 15. vk., 16. vk.
Somogy	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk., 8. vk., 9. vk., 10. vk.
Tolna	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk.
Vas	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk.
Veszprém	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk., 6. vk., 7. vk.
Zala	1. vk., 2. vk., 3. vk., 4. vk., 5. vk.

c./

Az adatlapon szereplő adatokat a Települési Önellátó Rendszer egyik számítógépes programjával elemezzük, és elkészítjük a település igényeinek és lehetőségeinek összevetését azokra a szakterületekre, amelyek érdekeinek összehangolásával a település a szerves egység részeként működik.
Az összehangoló csoport tagjai saját szakterületük adatait felhasználva és a Szent Korona Értékrend előzőekből megismert irányelvei alapján elkészítik a település működési rendszerének szakirányú részét.

Települési elöljárók és követek jelölése és választása

A Szent Korona Értékrend szerint működő településen élő és választójoggal rendelkező Szent Korona tagok a közszabadság közösségeként szerves egységként működő Magyarország minden elöljáróját közvetlenül választják, a választott személy tevékenységét folyamatosan ellenőrzik és gyakorolják az elöljárók és követek (képviselők) munkájának értékelésével kapcsolatos jogokat a Választási főtörvény szerint.

Magyarország elnöke	Magyarország miniszterelnöke
Nemzeti Tanács
	Országgyűlés alsóházának tagja	Országgyűlés felsőházának tagja
	Települési önkormányzatok	Társadalmi csoportok önkormányzatai

Magyarország elöljárói és követei (képviselői) választásának alapja a területi elöljáróság jelölése és választása.
Az összehangoló csoport választócsoportokat alakít, amelyek feladata a települési elöljáróság (polgármester és önkormányzati képviselők) választása.
Az elöljáróság jelöltjei önrendelkezési tervet (polgármesterjelölt), illetve szakmai tervet (önkormányzati tagok) készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
A legtöbb támogatót szerzett jelöltek alakítják meg a Települési Elöljáróságot.
A megválasztott Települési Elöljáró (polgármester) tagja a Járási Általános Jelölőgyűlésnek. A település Szakmai Elöljárói az általuk képviselt terület szerinti Járási Szakmai Jelölőgyűlésének tagjai.

A Települési Elöljáróság lakossági vitát készít elő és tart az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről. A vita eredményét jegyzőkönyvezi a Települési Elöljáró.

III. Járásokban végzett tevékenységek

Járás kifejezésen – a Választási főtörvény végrehajtási utasításának hatályba lépéséig – a választókörzeteket értjük.

A Járási Jelölőgyűlés összeül, ha a járásban lévő és Elöljáróságot választott települések lakóinak száma meghaladja a járás lakosságának kétharmadát.

1.	A Járási Általános Jelölőgyűlés

	a./	Jelöltet állít a járás (választókörzet) képviselőjére az Országgyűlés alsóházában, Az alsóházi képviselőjelöltek önrendelkezési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A járás lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a Járás képviselője az Országgyűlés alsóházában. Az alsóházi képviselő tagja a Megyei Általános Jelölőgyűlésnek.
	b./	A járás alsóházi képviselője az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a településeken tartott vita jegyzőkönyvei alapján jogszabálytervezet módosítási javaslatot készít, amelynek szakmai részeit a Járási Szakmai Jelölőgyűlések véleményezik.
	c./	Tagjai közül követet állít a Megyei Általános Jelölőgyűlésre.

2.	Minden Járási Szakmai Jelölőgyűlés követet állít az általa képviselt terület szerinti Megyei Szakmai Jelölőgyűlésre.

IV. Megyékben végzett tevékenységek

Az első Megyei Jelölőgyűlés összeül, ha a megyében Jelölőgyűlést tartott járások lakóinak száma meghaladja a megye lakosságának kétharmadát.

1.	A Megyei Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít a Nemzeti Tanács tagja elöljárói tisztségre.

	a./	A Nemzeti Tanács tagságára jelöltek a megyére vonatkozó önrendelkezési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt a megye általános képviselője a Nemzeti Tanácsban. A Nemzeti Tanács tagja az Országos Általános Jelölőgyűlésnek is tagja.
	b./	A Nemzeti Tanács tagja az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a járások alsóházi képviselőinek javaslatai alapján jogszabálytervezet módosítási tervet készít, amelynek szakmai részeit a Megyei Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.

2.	A Megyei Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

	a./	megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzati tag,
	b./	megyei társadalmi csoport (szakma) elnöke,
	c./	felsőházi képviselő

elöljárói tisztségekre.

A jelöltek a megye szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. A megye lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek.
Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek.
Aki az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az a megye

	-	szakma szerinti képviselője az Országgyűlés felsőházában,
	-	a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának tagja,
	-	a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke.

A felsőházi képviselő és a megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja az általa képviselt szakterület Országos Szakmai Jelölőbizottságának.

A megyei társadalmi csoport (szakma) önkormányzatának elnöke tagja a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának tagja.

V. Országos összehangoló tevékenység

Az Országos Jelölőgyűlés összeül, ha a Jelölőgyűlést tartott megyék lakóinak száma meghaladja az ország lakosságának kétharmadát.

1.	Az Országos Általános Jelölőgyűlés jelöltet állít

	a./	Magyarország elnöke,
	b./	Magyarország miniszterelnöke

elöljárói tisztségekre.

	ad a./	A Magyarország elnöke elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó szabályozási és ellenőrzési tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke. Magyarország elnöke az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetekről a Megyei Általános Jelölőgyűlésen megválasztott Nemzeti Tanács tag javaslatai alapján jogszabálytervezet véglegesítési tervet készít, amelynek szakmai részeit az Országos Szakmai Jelölőgyűlések véleményeznek.
	ad b./	*A Magyarország miniszterelnöke* elöljárói tisztségre jelöltek az országra vonatkozó végrehajtási tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. A legtöbb támogatót szerzett jelölt Magyarország elnöke.

2.	Az Országos Szakmai Jelölőgyűlések jelöltet állítanak

	a./	országos társadalmi csoport (szakma) elnöke,
	b./	Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselő

elöljárói tisztségekre.

	ad a./	Az országos társadalmi csoport (szakma) önkormányzati elnöki elöljárói tisztségére jelöltek az ország szakmai érdekképviseletére vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek. Az egyes elöljárósági jelöltek közül a legtöbb támogatót szerező a társadalmi csoport (szakma) országos önkormányzatának elnöke. A szakmai önkormányzat elnöke a Nemzeti Tanács tagja.
	ad b./	Magyarország nemzetközi szervezetekben képviselő elöljárói tisztségre jelöltek Magyarország nemzetközi együttműködésben képviselt szakmai érdekeire vonatkozó tervet készítenek, a Szent Korona Értékrend szerint. Az ország lakósai közül a tervüket támogató választásra jogosultakkal a jelöltek Jogérvényesítési szerződést kötnek. Minden jelölt tagja a Nemzetgyűlésnek. Aki a jelöltek közül a legtöbb támogatót szerezte, az Magyarország szakma szerinti képviselője nemzetközi szervezetekben.

VI. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő tevékenységet a Tettvállaló Szeren létrehozott „Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsa” végzi.
Tevékenységük célja: A Szent Korona Értékrend bevezetését elrendelő Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételeinek létrehozása a települések, járások és megyék (Budapest) erre irányuló feladatvégzésének összehangolásával.
Mindenkinek tudnia kell, hogy Alkotmányozó Nemzetgyűlés tartása az alkotmányos joghézag miatt törvényes[1]

1.	Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feltételei Ahhoz, hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés határozatai a közvetlen népakarat kifejezésére alkalmasak legyenek, két feltételnek kell teljesülnie:

	a./	a 2006-os országgyűlési választás győztes pártjára (MSZP) szavazók számánál nagyobb, egy helyen lévő választói támogatottság (2,5 millió), valamint
	b./	az elöljárók, a követek és képviselők kiválasztása az előzőekben meghatározottak szerint megtörtént.

A feltételek számszerű adatai:

Megye	Választásra jogosult	%	Nemzet-gyűlési tag (legalább)	Alsóházi képviselő	Felsőházi képviselő	Település	Elöljáró és képviselő-jelölt támogatók
Bács-Kiskun	435 354	5	560	10	11	115	125 000
Baranya	325 465	4	597	7	8	301	100 000
Békés	319 507	4	446	7	8	75	100 000
Borsod-Abaúj-Zemplén	583 884	7	905	13	15	356	175 000
Budapest	1 424 361	18	1 612	32	37	32	450 000
Csongrád	339 943	4	455	7	9	60	100 000
Fejér	337 800	4	416	7	9	108	100 000
Győr-Moson-Sopron	350 417	4	458	7	9	182	100 000
Hajdú-Bihar	431 453	5	511	9	11	82	125 000
Heves	262 963	3	342	6	7	119	75 000
Jász-Nagykun-Szolnok	333 089	4	412	8	8	78	100 000
Komárom-Esztergom	250 969	3	318	5	7	76	75 000
Nógrád	176 240	2	269	4	5	129	50 000
Pest	847 424	11	949	16	22	186	275 000
Somogy	268 853	3	445	6	7	245	75 000
Szabolcs-Szatmár-Bereg	446 212	6	571	10	12	229	150 000
Tolna	200 034	3	303	5	5	108	75 000
Vas	215 668	3	377	5	6	216	75 000
Veszprém	296 084	4	444	7	8	217	100 000
Zala	240 534	3	453	5	6	257	75 000
Összesen:	8 086 254	100	10 843	176	210	3 171	2 500 000

2.	Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladatai:

	a./	Kimondja, hogy az 1949. évi XX. törvény nem Magyarország Alkotmánya, még csak Alaptörvénye sem, ezért megszűnteti annak hatályát.
	b./	Kimondja a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságát, a Szabadság Alkotmányát[2] Magyarország alkotmányaként meghatározva.
	c./	Elfogadja a Szabadság Alkotmányán alapuló irányelveket Magyarország Alaptörvényeként[3].
	d./	Megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere[4] szerint, a választók által kiválasztott népképviselők megbízását[5], ezzel létrehozva Magyarország legfőbb hatalmi szerveit.

3.	Az Alkotmányozó Nemzetgyűlést előkészítő Tanácsának előkészítő feladatai

	a./	Ismeretátadás Azokon a településeken, amelyekben a megismertek gyakorlattá tétele megkezdődött a Tettvállaló Szeren, a Szent Korona Értékrend általános (és igény szerinti területre: részletes) ismertetését elvégező nyilvános rendezvényeket össze kell hangolni.
	b./	A Szent Korona Értékrend ismertté tétele a Tettvállaló Szeren nem képviselt településeken Ennek leghatékonyabb eszközeként alkalmazható módszer: azokra a rendezvényekre, amelyeket a megismerés gyakorlattá tételét elkezdett településeken tartunk, a járás többi településeinek képviselőit is meghívjuk.
	c./	Jogszabálytervezetek vitára előkészítése Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen (V/2.) elfogadásra kerülő jogszabálytervezetek tervezeteit ismertető anyagok készítése, a javaslatok alapján az elfogadásra ajánlott változatok elkészítése. Az elfogadásra ajánlott változatok elfogadásának előkészítése a települések Elöljáróságain keresztül a település Szent Korona tagságukat vállaló (az elöljáróknak, követeknek és képviselőknek megbízását adó) lakóival.
	d./	Elkészíti a Jelölőgyűlések ügyrendjét.
	e./	Összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést A feltételek teljesülése esetén összehívja az Alkotmányozó Nemzetgyűlést. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai részvételükkel erősítik meg megbízatásuk elfogadását. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés nyilvános, de azon döntési joggal csak a Nemzetgyűlés tagjai és a Szent Korona tagságukat megbízatás adásával vállaló Szent Korona tagok rendelkeznek.

[1] Ki a törvényellenes?

[2] Alkotmány - Alkotmány rövid szöveg

[3] Alaptörvény - Alaptörvény vázlat

[4] Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény

[5] "Az államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvény - 1 főtörvény vázlat

Alapvetéseink

A Szent Korona értékrend a mindennapi élet teljeskörű szabályozását jelenti, nemcsak alkotmányiságot.
Ennek az értékrendnek általános alapja az állam és az emberek szabadságát biztosító feltételként a magyar értékek magyar érdek kizárólagos szolgálatába állítása, annak örök és elidegeníthetetlen tulajdonlásával és birtoklásával. Az értékrend általános alapja a szabadság és a szabadság feltételeinek megvédése is.
Ennek a gondolkodási módnak (paradigmának) a részei, szembeállítva a megbukott neoliberális hittétellel:

	-	külpolitikai alapja az Európai Konföderáció, a föderatív EU-val szemben,
	-	valláspolitikai alapja az egységteremtő Isteni Szabályrendszer természetes érvényesülése, a diktatúrát támogató és fenntartást megosztottsággal fenntartó egyházrendszer helyett,
	-	egészségpolitikai alapja a WHO által is meghatározott egészség (lélek, szellem és test összhangja) megőrzése, egyetemes és alapjogon biztosított megelőzéssel és ellátással, a falanszter-szemléletű, pénzközpontú karbantartási rendszerrel szemben,
	-	nevelés-oktatási alapja hagyományaink alap- és alkalmazott ismerete, annak alkalmazása érdekében, a népművészetet és népi szokásokat eltörölni szándékozó, mesterséges kultúrára épülő európai civilizáció követelményeivel szemben,
	-	nemzetiségpolitikai alapja az államalapító és az államalkotó nemzetek közös érdekkel kiteljesedő szerves egysége, a természetes különbséget gyűlöletkeltéssé alázó megosztottsággal szemben,
	-	gazdaságpolitikai alapja az igények és lehetőségek összhangja, a kínálat által manipulált kereslettel szemben,
	-	államháztartási alapja a nemzeti vagyon növelése és felhasználása az életfeltétel biztosítás - közkiadás (költségvetés) - fejlesztés egységében, az idegen érdeket kiszolgáló monetáris és költségvetési politikával szemben,
	-	pénzpolitikai alapja a nemzeti vagyonnövekedésen alapuló, értékcsere eszköz alkalmazása, a fedezet nélküli, öngerjesztő, virtuális értéket teremtő pénzzel szemben,
	-	biztonságpolitikai alapja az állam és az ember szabadságának megvédése, a diktatúra terrorista politikájának kiszolgálása helyett.

2.	A Szent Korona értékrend a társadalmi együttélés szabályozását háromszintű jogrendszerben végzi. Az egyes szintek egymásra épülnek, és egységes rendszert alkotnak.

a./

Az Alkotmány örök és változtathatatlan. Most a jogfolytonosság visszaállítására van szükség, az 1944. március 19-től érvényesülő diktatúra miatt. Ez az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feladata.
Az Alkotmány öt, Teremtéssel kapott alapelv logikai rendszert alkotó pontja, tehát a Teljes Tudás alapja:

		[1]	Magyarország örökké szabad.
		[2]	A Szent Korona tagjainak a kötelesség és jog gyakorlásának összhangján keresztül egy és ugyanazon szabadsága van. Szent Korona tagja az, aki a Szent Korona értékrendje szerint él, akár az államalapító magyar nemzet, akár az államalkotó nemzetek tagjaként. Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona országában vendég vagy idegen.
		[3]	A Szent Korona területén lévő összes javak, jogok tulajdonosa, így minden birtoklás gyökere a Szent Korona tagjainak elidegeníthetetlen érdekét megtestesítő Szent Korona. A birtoklás joga azonos a tulajdonlás joggal, kivéve:

			=	a birtok meg nem semmisíthető,
			=	a birtok rendeltetése csak a tulajdonos engedélyével változtatható meg,
			=	a birtokjog átruházásának kedvezményezettje, a birtokjog örököse csak a Szent Korona tagja lehet.

		[4]	Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
		[5]	Azzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának kötelessége ellentmondani és ellenállni.

Összevetésül 1956 jelmondatai Pongrácz Gergely 2002. február 20-i Szegedi Beszéde alapján

1.	Szabad és független Magyarországot akarunk
2.	Magyarország a magyaroké!
3.	Mi nem szocializmust és nem kapitalizmust akarunk, hanem a Magyar Utat járjuk!


	b./	Az alaptörvény egy történelmi időszakra határozza meg az Alkotmány érvényesülésének irányelveit. Az alaptörvény szintű főtörvények:

		-	a hatalomgyakorlás felépítését és intézményeit,
		-	a képviselet rendjét, és
		-	az egyetemes magyarság jelképeit és ünnepeit

		szabályozzák. Az Alaptörvényt és az alaptörvény szintű főtörvényeket közvetlen népakarat (Nemzetgyűlés) lépteti hatályba, módosítja és helyezi hatályon kívül.
	c./	Az Alaptörvény és az alaptörvény szintű főtörvények irányelvei alapján szabályozzák a társadalmi együttélés részleteit:

Törvények
Törvénytípusok a jogrendszer alá-fölérendeltségi (hierarchikus) rendszerében:

			=	Főtörvény
				. "Az emberi alapjogokról és kötelezettségekről" szóló főtörvény, . "A családról" szóló főtörvény, . "Az állam vezetéséről" szóló főtörvény, . "A településekről és társadalmi csoportokról" szóló főtörvény, . "A vallásról és művelődésügyről" szóló főtörvény, . "Az egészségről" szóló főtörvény, . "A gazdaságról" szóló főtörvény, . "A természetkapcsolatról" szóló főtörvény, . "A büntetésről" szóló főtörvény, . "A külkapcsolatokról" szóló főtörvény, . "A nemzetvédelemről" szóló főtörvény, . "Az államháztartásról" szóló főtörvény,
			=	Résztörvény

		-	Törvény végrehajtási utasítása
		-	Kormányrendelet
		-	Miniszteri rendelet
		-	Önkormányzati rendelet
		-	Országvédelmi terv, és rendkívüli intézkedéseket bevezető rendelet
		-	Nemzetközi szerződés

Az alacsonyabb szintű jogszabály tárgykörét a felette álló jogszabály határozza meg.

3.	A Szent Korona értékrendjének szervezési alapját a család, mint a társadalom szent alapja jelenti. Ez a család öt feladatán keresztül érvényesül:

	-	a család egységének védelme,
	-	a magzat védelme,
	-	a gyermek védelme,
	-	az anya védelme,
	-	a szülő védelme.

A család mintájára épülnek fel a települések, vármegyék és a Szent Korona Országa. Ennek alárendelt pl. az államháztartás és a gazdaság is. Ez utóbbi alapja – mint minden másé – az igények és a lehetőségek összhangja. A módszer pedig a teljes önellátás (autarkia).

A Szent Korona értékrend az emberi társadalom szerves egységben élését jelenti, ezért nem csupán Magyarországra vonatkozik. "A Szent Korona értékrendet gyakorlattá tevő Minőség Forradalmával elért Kertmagyarország mintát ad az emberiségnek az emberi életre." (Németh László). Ez a Magyar Küldetés (Molnárfy Tibor).
Ennek megfelelően a konföderatív államszövetség alapját adja.
Mivel a szkítáktól örökölt legnagyobb kincsünk, a szabadság alapja a hűség atyai őseink hagyományaihoz és minden istenteremtmény szabadságát elfogadó és támogató szeretet, a megbukott neoliberális gondolkodási mód (paradigma) szentkoronai természetes gondolkodási móddal felváltásának békésen, de határozottan kell történnie.
Ezért kell a 2009-es Európai Parlamenti választásokon minden EU tagországban (így Magyarországon is) sikeresen szerepelnie az antineoliberális erőnek, hogy a föderatív, diktatórikus Európai Unió békésen alakulhasson át a tagállamiságok szabadságát visszaadó Konföderatív Európává. Az erre vonatkozó szerződéstervezet (amely magyaron kívül német, angol és lengyel nyelven is elkészült) a Szent Korona értékrenden alapuló egységes gondolkodási módot biztosítja.

Feladatvégzés

A Szent Korona önigazgatási rendszere a társadalom szerves egységét fejezi ki, és nem a társadalmat megosztó pártrendszerre épül, ennél fogva nem pártok állította jelöltek közül történő megválasztás, hanem a választók önmaguk közül történő kiválasztása a hatalomgyakorlás irányítási és végrehajtási szervezeteiben való részvétel módja. A közvetlen népakarat Alkotmányozó Nemzetgyűlésen megerősíti a Szent Korona Önigazgatási rendszere szerint, a

ezzel létrehozva

Ebből adódóan:

A Szent Korona területi részét képviselő Nemzetgyűlési tagokat, települési önkormányzatokat, alsóházi képviselőt az egy választókörzetbe tartozók önmaguk közül választják ki. A kiválasztást a Szent Koronát Szolgálók Szövetsége önellátásra törekvő iránymutatásával magánszemélyek együttesen végzik, az alábbi területszervezési elvek szerint:

Dunántúl

Nyugat Magyarország

		Győr-Moson-Sopron
		Vas
		Zala

Közép-nyugat Magyarország

		Veszprém
		Komárom-Esztergom
		Fejér

Délnyugat Magyarország

		Somogy
		Baranya
		Tolna

Közép Magyarország

	Budapest
	Pest megye

Kelet Magyarország

Észak-kelet Magyarország

		Borsod-Abaúj-Zemplén
		Heves
		Nógrád

Közép-kelet Magyarország

		Szabolcs-Szatmár-Bereg
		Hajdú-Bihar
		Jász-Nagykun-Szolnok

Dél-kelet Magyarország

		Bács-Kiskun
		Csongrád
		Békés

Hagyományainkhoz való hűség gyakorlásának és őrzésének gondolkodási módját (paradigmáját) határozza meg, az ember egyéni jellemzői szerint (nemzetiség, vallás, korosztály és szakma) meghatározott érdekeket egymással összehangolva.
Alapszabályozását a hagyományhoz való hűség előzőekben leírt szabályai alapján a következő, történelmi időszakunkra meghatározott irányelvek jelentik:

A Szent Korona személyi részét képviselő nemzetközi szervezeti képviseletet, a társadalmi csoport önkormányzatát, a felsőházi képviselőt az egy társadalmi csoportba (nemzetiségek, vallások, korcsoportok, szakmák) tartozó és egy megyében élő választók önmaguk közül választják ki. A kiválasztást és a szakmai szabályozást a Szent Koronát Szolgálók Szövetsége iránymutatásával magánszemélyek együttesen végzik, a következő területeken:

Tájékoztatás, kapcsolattartás

Emberi környezet

	Települések összehangolása
	Jog és közigazgatás
	Kultúra és tudomány
	Egészségügy
	Nevelés-oktatás
	Védelem
	Család
	Nemzetiség
	Vallás

Gazdaság

	Államháztartás (költségvetés)
	Mezőgazdaság és élelmiszeripar
	Ipar

		Könnyűipar
		Nehézipar
		Energiaipar

Szolgáltatás

		Közellátó szolgáltatás
		Szociális szolgáltatás

	Idegenforgalom
	Kereskedelem
	Szállítás, közlekedés

Az Európai Unió 2009-ben sorra kerülő Parlamenti képviselőválasztásán – az európai konföderációt támogató, neoliberalizmus ellenes erővel együtt – a

indítunk képviselőjelölteket, a Szent Korona Önigazgatási Rendszere társadalmi csoportokra vonatkozó jelölési elvei szerint

Az EU Parlamenti választásokon a "Szent Koronát Szolgálók Szövetsége" választási párt neve alatt indítjuk a jelölteket.

Települések, ahol a Szent Koronát szolgálják

(A *-gal jelzett megyék, járások és települések adatai között szerepelnek a nemzeti növekedésre vonatkozóak is.)

Megye	Járás (választókörzet)	Település
Bács-Kiskun*	1., 2. 3. 6. 9.	Kecskemét Helvécia Soltvadkert Baja
Baranya*	1., 2., 3. 5. 7.	Pécs Mohács Szigetvár
Békés*	1. 6. 7.	Békéscsaba Orosháza Újkígyós
Borsod-Abaúj-Zemplén*	1., 2., 3., 4. 1. 6. 9. 11. 12. 13.	Miskolc Hernádkak Sajószentpéter Gagyvendégi Szerencs Tiszaújváros Bogács
Budapest*	Összes kerület és választókörzet*
Csongrád*	1., 2., 3.* 5. 6.*	Szeged* Szentes Hódmezővásárhely*
Fejér*	1., 2. 6. 7.	Székesfehérvár Sárbogárd Bicske
Győr-Moson-Sopron*	1., 2., 3. 7.	Győr Sopron
Hajdú-Bihar*	1., 2., 3.* 5. 6. 7.	Debrecen* Biharkeresztes Földes Hajdúszoboszló
Heves*	1. 3. 4.	Eger Gyöngyös Hatvan
Jász-Nagykun-Szolnok*	1. 3., 4. 8.	Jászberény Szolnok Karcag
Komárom-Esztergom*	2. 5.	Mocsa Piliscsév
Nógrád*	2.	Mátraterenye Pásztó Szurdokpüspöki
Pest*	1. 2. 3.* 4. 6.* 7. 8.* 10.* 11. 12. 13.* 14.* 15.	Kosd Ipolydamásd Göd Fót Dunakeszi* Gödöllő Tóalmás Tápióbicske Tápiógyörgye* Gyömrő Vecsés Érd* Budakeszi* Piliscsaba Pilisszántó* Pilisszentiván Pilisvörösvár Solymár Pócsmegyer-Surány Szentendre Dunaharaszti Alsónémedi Kiskunlacháza* Pilis* Dabas Újhartyán Cegléd Újszilvás
Somogy*	1. 2. 5.	Kaposvár Somogyjád Iharosberény
Szabolcs-Szatmár-Bereg*	1., 2. 5.	Nyíregyháza Petneháza
Tolna*	1. 3.* 4. 5.	Szekszárd Bonyhád* Bonyhádvarasd Dombóvár Tamási
Vas*	3. 4. 5.	Kőszeg Celldömölk Ispánk
Veszprém*	2. 4. 5. 6., 7.	Balatonkenese Tapolca Várpalota Veszprém
Zala*	1. 2. 3.* 5.	Zalaegerszeg Nagykanizsa Zalaszántó* Bocfölde