Szent Korona Szolgálat

Idegenforgalom

Az EU és a Gondoskodó Magyarország területi politikájának összevetése - az SzKSZ területi képviseletének előkészítését megyékben, választási körzetekben és településeken végezzük Az EU és a Gondoskodó Magyarország jog- és közigazgatási politikájának összevetése - az SzKSZ jog- és közigazgatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kulturális- és tudományos politikájának összevetése - az SzKSZ kulturális-és tudományos képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország egészségügyi politikájának összevetése - az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nevelés-oktatási politikájának összevetése - az SzKSZ nevelés-oktatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország védelmi politikájának összevetése - az SzKSZ védelmi  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összevetése - az SzKSZ család (korosztály, nem)  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összevetése - az SzKSZ nemzetiség-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország vallási politikájának összevetése - az SzKSZ vallás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási (költségvetési) politikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország gazdaságpolitikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország mezőgazdaság-élelmiszeripar politikájának összevetése - az SzKSZ mezőgazdaság-élelmiszeripar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország ipar (könnyű-, nehéz- és energiaipar) politikájának összevetése - az SzKSZ ipar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország szolgáltatáspolitikájának (közellátó és szociális szolgáltatás) összevetése - az SzKSZ szolgáltatás-képviseletének előkészítését végzők Vissza a kezdőlapra. Az EU és a Gondoskodó Magyarország kereskedelem-politikájának összevetése - az SzKSZ kereskedelmi képviseletének előkészítését végzők

Az idegenforgalom az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás, vagy haszonszerző szemfényvesztés?

Az EU és a Gondoskodó Magyarország közlekedési és szállítási politikájának összevetése - az SzKSZ közlekedési-szállítási képviseletének előkészítését végzők

Képviselő-jelölt nyomtatható anyagai:
Videók

Alapok:

A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program. A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program pontjai

Az oldal eligazítója:

Az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Mit - miért - hogyan az idegenforgalmi politikában Az SzKSZ idegenforgalmi képviseletének előkészítését végzők Az EU idegenforgalmi politikája a Lisszaboni Szerződés alapján A Lisszaboni Szerződés és a Szent Korona Értékrend idegenforgalmi politikájának összehasonlítása

Az SzKSZ idegenforgalmi képviseletének előkészítését végzők A Szent Korona értékrend idegenforgalmi politikája a Gondoskodó Magyarország alapján

Az EU és a Gondoskodó Magyarország Idegenforgalmi politikájának összehasonlítása

A Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összehasonlítása

Előadás segédlet a Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összehasonlításáról

Miért - mit - hogyan

 

Miért?

Mit?

Hogyan?

Az EUM 195. cikk az idegenforgalmat is a „közös” ügyek körébe vonja és kötelezően végrehajtandó törvénnyel vagy kerettörvénnyel „egészíti ki” az egyes országok törvényeit, ha azok saját érdeket képviselve nem harmonizálnak az EU törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel.  

Az idegenforgalmat kultúraközvetítő feladatára kell visszaállítani.

A sajátos magyar vendéglátási hagyományok érvényesítésével.

Visszatér a lap tetejére

 

A négy liberális alapelv hatása a magyar idegenforgalomra

A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.” [EUM 26. cikk [1] ] 

Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (idegenforgalom is) monopóliumát erősíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. [2]

 

Az EU idegenforgalmi politikája

 

A EUM 195. cikk [3] az idegenforgalmat is a „közös” ügyek körébe vonja és kötelezően végrehajtandó törvénnyel vagy kerettörvénnyel „egészíti ki” az egyes országok törvényeit, ha azok saját érdeket képviselve nem harmonizálnak más tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseivel. Ugyanakkor „az uniós idegenforgalmi vállalkozások versenyképességének elősegítését” - vagyis az idegenforgalmi multinacionális cégek támogatását - tűzi ki „kiegészítő” tevékenysége feladatául.  

A Lisszaboni Szerződés szerinti idegenforgalom célja nem az, hogy a különböző országok állampolgárai megismerjék egymás hazáját, kultúráját, hanem kizárólag üzleti oldalról végez szabályozást. Nem az idegenforgalom emberi vonatkozásait támogatja, mert „a harmadik országok”-ban történő vendégeskedés, vagy a „harmadik országok” állampolgárai vendégül látása olyan kapcsolat-teremtő tevékenység, amely a „közös érdek”-kel vagy a kohézióval ellentétes.

Ennek – véleményem szerint – két oka van:

1. Az utaztatás, a szállodai szolgáltatás azoknak a multinacionális cégeknek a szinte kizárólagos tulajdonában vagy érdekeltségében van, amelyek sajátos üzletpolitikája nem tűri meg a „nyilvános külső szabályozást”, még akkor sem, ha ezt ténylegesen ő maga teszi. Ebben az esetben ugyanis olyan ellenőrzést tenne lehetővé az EU-bürokrácia számára, amelyen keresztül – akár közvetlenül, akár közvetve – olyan tevékenységek kerülnének nyilvánosságra, amelyek nem egyeztethetőek össze az EU hivatalos alapelveivel.

Köztudott, hogy az olaj, a fegyver mellett a kábítószer és a prostitúció a legnagyobb nyereséget hozó „ágazat”. Ezeknek az üzleti haszon mellett jelentős szerepük van az erkölcsi értékek devalválásában, a „fellazításban”, vagyis a diktatórikus hatalom fenntartásának nélkülözhetetlen eszközei. Ezért kell a Lisszaboni Szerződésben kihangsúlyozni, hogy a kisegítő szabályozás célja az, hogy „előmozdítsa a tagállamok együttműködését, különös tekintettel a bevált gyakorlatok cseréjére”. A „bevált gyakorlat” pedig egyértelmű: a multinacionális szállodaláncok profitjának minél nagyobb növelése, bármilyen eszközök felhasználásával.

2. A „civilizált” emberek részéről egyre nagyobb az érdeklődés a „természetes” élet iránt, amit a „falusi turizmus” elégít ki. Ez összefügg azzal az anyagi érdeken túlmutató ténnyel is, ami a jelenlegi EU-tagországok lakói jelentős részének globalizációtól való elfordulásában mutatkozik meg (52 % kilépne az EU-ból). Ez viszont ellentétes a regionalitás, a „kohézió” elvével, amely a gyökerekből eredő kötöttségtől akarja „megszabadítani” az embereket.

 

Visszatér a lap tetejére


[1] EUM 26. cikk

(1) Az Unió a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(3) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghatározza az összes érintett ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges iránymutatásokat és feltételeket.

 

EUM 27. cikk

A Bizottság a 14. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására irányuló javaslatainak kialakításánál figyelembe veszi azoknak az erőfeszítéseknek a mértékét, amelyeket a különböző fejlettségi szintű gazdaságoknak a belső piac létrehozása érdekében meg kell tenniük, és megfelelő rendelkezéseket javasolhat.

Ha az ilyen rendelkezések eltérésekként jelennek meg, azoknak ideiglenes jellegűeknek kell lenniük, és a belső piac működését csak a lehető legkisebb mértékben zavarhatják.

 

[2] EUM 106. cikk

(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

(3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.

 

[3] EUM 195. cikk

(1) Az Unió, különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét.

Ennek elérése érdekében az Unió tevékenységének célja, hogy:

a) ösztönözze az ebben az ágazatban működő vállalkozások fejlődéséhez szükséges kedvező környezet kialakítását,

b) előmozdítsa a tagállamok együttműködését, különös tekintettel a bevált gyakorlatok cseréjére.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében egyedi intézkedéseket állapít meg a tagállamokban végrehajtott olyan intézkedések kiegészítésére, amelyek az e cikkben kitűzött célok megvalósítására irányulnak, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.

 

A Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikája

 

Az idegenforgalomnak a Gondoskodó Magyarország

politikai és gazdasági életében kiemelt jelentősége van.

 

   Politikailag eszköze annak, hogy a magyar küldetés beteljesedjen, vagyis a szerves egységként működő állam megismerésével mintát szolgáltassunk az egész emberiségnek.

   Gazdaságilag hozzájárul a magyar állampolgárok életföltételeinek biztosításához.

  A szállodák önkormányzati, míg az éttermek, panziók és magánházakban biztosított vendéglátóhelyek magántulajdonban vannak. Az állam koordinálja a belföldi és külföldi igényfölmérés alapján az önkormányzati tulajdonú vendéglátóhelyek forgalmát. Ugyanezt felajánlja az idegenforgalomban résztvevő magánvállalkozóknak a létesítmények kihasználásának koordinálását.

A koordinációban részt vevő vendéglátóhelyek számára

a Gondoskodó Magyarország

- beruházási támogatást vagy hitelt nyújt, illetve

- mezőgazdasági és élelmiszeripari termék koordinációt végez.

Visszatér a lap tetejére

 

Az EU és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összefoglalása

 

EU-tagország

Szent Korona Országa

Az idegenforgalom célja:

Haszonszerző szemfényvesztés, erkölcs- és egészségromboló kiegészítő szolgáltatásokkal manipulálva a keresletet.

Az ember harmóniáját teljessé tevő mintaadás a Magyar Küldetés szerint.

Termelőeszközök tulajdon- és birtokviszonya:

A tőke szabad áramlása miatt döntően idegen tulajdon („működő tőke”) és az idegen birtoklás a jellemző

Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, az egyetemes magyarság tulajdona, amin birtoklási jogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet.

A magyar termék versenyképessége

A megkülönböztető támogatási rendszer miatt kirekesztett a hazai piacról is.

Az önellátási rendszer következtében a magyar termék a hazai ellátás alapja.

A versenyképességet befolyásoló tényezők:

- Termékek EU-s és állami „támogatása” töredéke az eredeti tagállamokban alkalmazottnak.

- Kiegészítő állami támogatás tilalma.

- Idegen termék és szolgáltatás behozatali korlátozásának tilalma.

- Vámunió. (Védővám tilalma)

- Egységes adórendszer.

- Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)

A magyar termékek minden idegen termékkel szemben elsőbbséget élveznek.

Az önellátás következtében értékazonos cserealap a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!)

Visszatér a lap tetejére

 

 

A munkacsoport tagjai:

 

Név
Cím
Telefon
E-mail
Megjegyzés
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         

Visszatér a lap tetejére

Vissza a kezdőlapra.
Visszatér a lap tetejére

© 2002, Pajzsmozgalom Minden jog fenntartva.
6701 Szeged, Pf. 2443. Tel.: 30/616-3894 E-mail:
halasz.jozsef@szksz.com