Szent Korona Szolgálat

Államháztartás (költségvetés)

Az EU és a Gondoskodó Magyarország területi politikájának összevetése - az SzKSZ területi képviseletének előkészítését megyékben, választási körzetekben és településeken végezzük Az EU és a Gondoskodó Magyarország jog- és közigazgatási politikájának összevetése - az SzKSZ jog- és közigazgatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kulturális- és tudományos politikájának összevetése - az SzKSZ kulturális-és tudományos képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország egészségügyi politikájának összevetése - az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nevelés-oktatási politikájának összevetése - az SzKSZ nevelés-oktatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország védelmi politikájának összevetése - az SzKSZ védelmi  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összevetése - az SzKSZ család (korosztály, nem)  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összevetése - az SzKSZ nemzetiség-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország vallási politikájának összevetése - az SzKSZ vallás-képviseletének előkészítését végzők Vissza a kezdőlapra. Az EU és a Gondoskodó Magyarország gazdaságpolitikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország mezőgazdaság-élelmiszeripar politikájának összevetése - az SzKSZ mezőgazdaság-élelmiszeripar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország ipar (könnyű-, nehéz- és energiaipar) politikájának összevetése - az SzKSZ ipar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország szolgáltatáspolitikájának (közellátó és szociális szolgáltatás) összevetése - az SzKSZ szolgáltatás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összevetése - az SzKSZ idegenforgalmi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kereskedelem-politikájának összevetése - az SzKSZ kereskedelmi képviseletének előkészítését végzők

Az államháztartás a nemzeti vagyon növekedésének felhasználását szabályozza, vagy a sarcfizetéssel történő eladósítás és elszegényítés eszköze?

Az EU és a Gondoskodó Magyarország közlekedési és szállítási politikájának összevetése - az SzKSZ közlekedési-szállítási képviseletének előkészítését végzők

Képviselő-jelölt nyomtatható anyagai:
Videók
Költségvetés - Fixtv 2008. 06. 23.
Az EU hatása a magyar államháztartásra - Fixtv 2008. 03. 17. (beszélgetés Lóránt Károllyal) - A felvétel előtt Sacra Corona klipp.
Az EU hatása a magyar államháztartásra - Fixtv 2008. 06. 29. (beszélgetés Barcs Endrével)
Az EU hatása a magyar államháztartásra (Varga István előadása a MÚOSz székházban 2006. augusztus 23-án)
Költségvetés - EU nem! Sehogysem! - 2003. december

Alapok:

A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program. A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program pontjai

Az oldal eligazítója:

Mit - miért - hogyan az államháztartásban Az SzKSZ területi képviseletének előkészítését végzők Az EU költségvetési politikája a Lisszaboni Szerződés alapján A Lisszaboni Szerződés és a Szent Korona Értékrend államháztartási (költségvetési) politikájának összehasonlítása

Az SzKSZ területi képviseletének előkészítését végzők A Szent Korona értékrend költségvetési politikája a Gondoskodó Magyarország alapján

Az EU és a Gondoskodó Magyarország költségvetési (államháztartási) politikájának összehasonlítása

A Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország költségvetési politikájának összehasonlítása

Előadás segédlet a Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország költségvetési politikájának összehasonlításáról

Az államháztartással kapcsolatban lásd még:

Az EU és a Gondoskodó Magyarország gazdaságpolitikájának összevetése

 

Miért - mit - hogyan

Miért?

Mit?

Hogyan?

A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít.

Megszűntetni a sarc fizetését, az EU-ból történő kilépéssel (EUSZ 50. cikk) [i]

Gazdasági függetlenség visszaállítása.

Minden magyar érték magyar érdeket szolgál.

Visszatér a lap tetejére


[i] EUSZ 50. cikk

(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.

(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.

(3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

A minősített többséget az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni.

(5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, később újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

 

Az EU és az EU tagállamok költségvetése

 

1. alszakasz

Az EU költségvetése

 

Az EU önálló államként rendelkezik költségvetéssel. (Ld. a Lisszaboni Szerződés tervezet költségvetésre vonatkozó cikkei)

A költségvetésen keresztül lehet legjobban érzékelni azt, hogy az EU a világgyarmat-birodalom európai régiója.

A tagállamokon keresztül Európa minden lakójától sarcot szed – ezt nevezi bevételnek -, amit részben a diktatúra bürokratikus rendszerének fenntartására, részben pedig a gyarmatosítók gazdasági és politikai hatalmának növelésére fordít.

1. A költségvetés legfőbb bevételi tételei:

- a tagországok által a GDP 1 %-a körüli összegben megállapított tagdíj,

- a „belső piac” vámuniójának vámtételei [EUM 110., 111. és 112. cikk. [2] ]

Ezzel az intézkedéssel a tagállamok elveszítik azt a lehetőségüket, hogy az ország által termelt termékek országon belüli fogyasztása - az ezzel járó egészségügyi és gazdaságossági garanciákkal együtt - meghatározóvá váljék. Ugyanakkor ez az intézkedés megfosztja a tagországokat attól, hogy termékfölöslegeik külföldi értékesítésével értékarányosan tudják kielégíteni a külföldi termékek felhasználását.

- a tagországokban realizálódó forgalmi adók, jövedéki adók és közvetett adók összegei [EUM 110., 111. és 112. cikk (1. jegyzet)].

A tőke tranzitáramlását azzal lehetne egy minimális mértékben ellensúlyozni, ha a tagországban előállított termékekkel azonos külföldi termék árát - az erre kirótt adóval - irányítani lehetne. Az így elért költségvetési többletbevétel szolgálhatna a versenyképesség növelésére. Ezt a Lisszaboni Szerződés tervezet több rendeletével is tiltja, ezzel hátrányos helyzetbe hozva azokat a tagállamokat, amelyek „megvédett támogatási rendszerrel” vagy versenyképes termelési feltételekkel nem rendelkeznek.

 

2. A költségvetés legfőbb kiadási tételei:

- a bürokratikus rendszer fenntartási költségei, illetve azok a költségek, amelyek a bürokratikus rendszer új tagországokban történő kiépítéséhez szükségesek,

- azok a „támogatások”, amelyeket a multinacionális cégeken keresztül a gyarmatbirodalom „fenntartható fejlődése” érdekében befektetnek.

Ez a költségvetési alapfilozófia indokol több olyan gazdasági megszorító intézkedést, amit a magyar kormány az utóbbi hónapokban hozott és amelyek a magyar lakosság életfeltételeit máris olyan szintre csökkentette, amely jogos elégedetlenséget vált ki.

Annak előrebocsátásával, hogy a jelenlegi kormány példátlanul érzéketlen szociális téren és ennek következtében a magyar érdekek képviseletének még látszatát sem igyekszik kelteni.

Mindezekkel együtt egyértelmű: a már elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést. Ezért kell azt mondani, hogy

 

EU NEM! SEHOGY SEM!

 

A már elviselhetetlen mértékű gazdasági megszorító intézkedéseket az EU vezetőinek parancsára vezette be a magyar kormány. Tehetett volna látszatkifogásokat, amelyekkel valami minimális enyhítést érhetett volna el, de nem tette. Az igazság viszont az, hogy az EU négy liberális alapelvének érvényesülése nem enged meg lényegi enyhítést.

2. alszakasz

A tagállamok költségvetése

 

A tagállamok – a függetlenség elvesztésének következményeként -, költségvetési bevételük jelentős részétől megfosztva kénytelenek a „jóléti állam” minden szükséges kiadását vállalni. Ennek következtében, természetes a költségvetési hiány, sőt, az EU által meghatározott hiányhatár túllépése, még akkor is, ha ezért az EU büntetőszankciói sújtják. (Ld. a két legnagyobb tagország Németország és Franciaország jelenlegi helyzetét. Meg kell jegyezni, hogy ez a helyzet annak ellenére állt elő, hogy ezzel a két országgal szemben tartalmaz a Lisszaboni Szerződés tervezete egyedül és nevesítve pozitív diszkriminációt.)

Ennek természetes következménye az, hogy ma már a jelenlegi EU tagországok állampolgárainak 53 %-a kifejezetten EU-ellenes. Az euró-ellenesség pedig ennél is magasabb, mintegy 64 %.

Magyarország költségvetése az EU-ban

 

A 2004-es költségvetés körül kibontakozó botrány tulajdonképpen annak az új helyzetnek a következménye, ami így foglalható össze: a lényegesen kevesebb bevétel miatt melyik kiadási tétel maradjon el, vagy csökkenjen. (Ezt a kaotikus helyzetet csak tetézi az, hogy a kormány nem akarja vagy nem tudja a tényadatokat a költségvetés alapjaként megfogalmazni.)

Hogy csak az egyik legnagyobb „érvágást” említsem: elesünk a vámbevételtől, ami 2003-ban 2300 milliárd forint volt – ami egyenlő költségvetés egynegyedével!) Ugyanakkor a bevételek a kiadáscsökkenésnek töredékével nőnek – a „pályázatokkal” (túlnyomó többségében multinacionális cégek által) elérhető „támogatások”.

A kormány – hiszen éppen ez a cél – a megmaradt igen kevés hatáskör egy részéről is lemondani kényszerül ezért a multinacionális cégek javára. Ezzel elveszíti annak a lehetőségét, hogy saját állampolgárai puszta létének megőrzéséhez hozzá tudjon járulni.

EU-tagország költségvetése összefoglalás

Bevételek

- Csökkennek az „átruházott” tételekkel (vám, adó),

- Csökkennek a bankok és multinacionális cégek profitkimentéseivel.

Kiadások

- Kényszerűen csökkenek a szociális, egészségügyi és nyugdíj kiadások,

- Növekednek az adóterhek,

- Növekszik a külföldi hitelállomány miatti kamatteher.

Költségvetési egyenleg:

Állandósul a hiány, amely kiegyenlítésének módja van:

- kiadások csökkentése,

- adóemelés,

- adósságállomány növelése.

 


[2] EUM 110. cikk

A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

 

EUM 111. cikk

Egy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.

 

EUM 112. cikk

A forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a közvetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések, valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.

Visszatér a lap tetejére

Visszatér a lap tetejére

A Gondoskodó Magyarország költségvetése

1. Az államháztartás feladata és fedezete

Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel.
A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja.
Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával.
Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása.
Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik:
- a szellemi adottságunk,
- a termőföld és
- a földalatti értékeink.

2. Az államháztartás részei

2.1 Az állandó életfeltételek biztosítása
  - családfenntartás
  - élelmezés,
  - egyéb ellátás,
  - lakásfenntartás
2.2 Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel)
  - településműködtetés,
  - nevelés, oktatás,
  - egészségügyi ellátás,
  - nyugdíj,
  - közlekedés,
  - energiaellátás,
  - védelem,
  - kultúra, művészet,
  - közigazgatás,
  - tartalék.
2.3 Fejlesztés
  - kutatás,
  - az általános feltételek fejlesztése.

Az államháztartás számadatai (260 Ft/euro)

 

 

 

 

Felosztás mértéke

Összes

eszköz

személyi elismerés

összes fő

ft/fő

milliárd ft

Nemzeti vagyon növekedés/év

 

 

50 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Életfeltétel biztosítás

 

41 %

20 500

9 840

10 660

1 500 000

 

családfenntartás

20 %

4 100

0

4 100

3 500 000*

1 171 429

élelmezés

30 %

6 150

3 690

2 460

937 500

2 624 000

egyéb ellátás

30 %

6 150

3 690

2 460

937 500

2 624 000

lakásfenntartás

20 %

4 100

2 460

1 640

625 000

2 624 000

 

100 %

 

 

10 660

2 500 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Közkiadás

 

34 %

17 000

7 446

9 554

5 000 000

 

Településműködtetés

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

nevelés, oktatás

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

egészségügyi ellátás

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

nyugdíj

18 %

3 060

306

2 754

3 500 000

786 857

közlekedés

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

energiaellátás

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

védelem

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

kultúra, művészet

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

Közigazgatás

10 %

1 700

850

850

324 675

2 618 000

Tartalék

2 %

340

340

0

 

 

 

100 %

 

 

9 554

6 097 403

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fejlesztés

 

25 %

12 500

7 500

5 000

1 500 000

3 333 333

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

 

 

50 000

24 786

25 214

9 097 403**

2 771 560

 

* Család
** Összes személyi elismerésre jogosult

3.
Az államháztartás alkotmányos alapelvei
3.1
Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése.
3.2
Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál.
3.3
Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok.
3.4
Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.

Visszatér a lap tetejére

Vissza a kezdőlapra.

 

Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási politikájának összefoglalása

 

EU-tagország

Szent Korona Országa

Évente 6000 milliárd eurót von el a tagországoktól és ebből 1000 milliárdot oszt vissza „támogatás” címen. Ez Magyarországon 2009-ben 4600 milliárd tiszta elvonást jelent.

Évente 50000 milliárd forint nemzeti vagyonnövekedést a családi háztartás mintájára használja fel.

A bankok támogatása (2010-es költségvetésben 1700 milliárd forint) és az indokolatlan hitelkamat fizetés (2010-es költségvetésben 1200 milliárd forint) mindent megelőző prioritású.

A Szent Korona minden tagja, valamint a vendégek számára biztosított életfeltételek mindent megelőző prioritásúak (az első évben 20500 milliárd forint).

A bankok és a multinacionális cégek 2007-ben 3600 milliárd forintot vittek ki az országból.

Egyetlen, állami tulajdonban lévő pénzintézet van, amely a jegybank funkcióját is betölti.

A forint a nemzetközi valutarendszer része, így névleges értékének mindössze 40 %-a rendelkezik áru- vagy szolgáltatás alappal.

A pénz alapja a nemzeti vagyon növekedése. A pénz kizárólag értékcserét szolgál. A pénzforgalommal kapcsolatos költségeket az állam biztosítja.

Visszatér a lap tetejére

 

 

A munkacsoport tagjai:

Név
Cím
Telefon
E-mail
Megjegyzés
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         

Visszatér a lap tetejére

 

Visszatér a lap tetejére

© 2002, Pajzsmozgalom Minden jog fenntartva.
6701 Szeged, Pf. 2443. Tel.: 30/616-3894 E-mail:
halasz.jozsef@szksz.com
Az EU költségvetésétől a Szent Korona Értékrend államháztartásáig