Szent Korona Szolgálat

Kultúra és tudomány

Az EU és a Gondoskodó Magyarország területi politikájának összevetése - az SzKSZ területi képviseletének előkészítését megyékben, választási körzetekben és településeken végezzük Az EU és a Gondoskodó Magyarország jog- és közigazgatási politikájának összevetése - az SzKSZ jog- és közigazgatási képviseletének előkészítését végzők Vissza a kezdőlapra. Az EU és a Gondoskodó Magyarország egészségügyi politikájának összevetése - az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nevelés-oktatási politikájának összevetése - az SzKSZ nevelés-oktatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország védelmi politikájának összevetése - az SzKSZ védelmi  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összevetése - az SzKSZ család (korosztály, nem)  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összevetése - az SzKSZ nemzetiség-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország vallási politikájának összevetése - az SzKSZ vallás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási (költségvetési) politikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország gazdaságpolitikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország mezőgazdaság-élelmiszeripar politikájának összevetése - az SzKSZ mezőgazdaság-élelmiszeripar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország ipar (könnyű-, nehéz- és energiaipar) politikájának összevetése - az SzKSZ ipar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország szolgáltatáspolitikájának (közellátó és szociális szolgáltatás) összevetése - az SzKSZ szolgáltatás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összevetése - az SzKSZ idegenforgalmi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kereskedelem-politikájának összevetése - az SzKSZ kereskedelmi képviseletének előkészítését végzők

A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? - Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület, erőt adó szépség, vagy önazonosságvesztő kábítószer, életet szolgáló kegyelem, vagy önpusztító barbárság?

Az EU és a Gondoskodó Magyarország közlekedési és szállítási politikájának összevetése - az SzKSZ közlekedési-szállítási képviseletének előkészítését végzők

Képviselő-jelölt nyomtatható anyagai:
Videók

Alapok:

A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program. A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program pontjai

Az oldal eligazítója:

Az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Mit - miért - hogyan a kultúrpolitikában Az SzKSZ kultúra- és tudomány képviseletének előkészítését végzők Az EU kultúr- és tudomány-politikája a Lisszaboni Szerződés alapján A Lisszaboni Szerződés és a Szent Korona Értékrend kultúrpolitikájának összehasonlítása

Az SzKSZ kultúra- és tudomány képviseletének előkészítését végzők A Szent Korona értékrend kultúr- és tudomány-politikája a Gondoskodó Magyarország alapján

AZ EU és a Gondoskodó Magyarország kultúr- és tudománypolitikájának összehasonlítása

A Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország kultúr- és tudománypolitikájának összehasonlítása

Előadás segédlet a Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország kultúr- és tudománypolitikájának összehasonlításáról

Miért - mit - hogyan

Miért?

Mit?

Hogyan?

Az EU „elismeri, és tiszteletben tartja” a kultúrához való jogot, a kulturális hagyományok tiszteletét, de támogatni, nyilvánosságot adni csak akkor hajlandó, ha beáll a „közös érdek” kiszolgálói közé és nem a „kohézióval” ellentétes (pl. nemzeti) nézeteket vall. EUM 167. (1)

Az államalapító és államalkotó nemzetek nemzeti hagyományokon alapuló – egyben az emberiség kultúrhagyományait őrző – értékek közvetítése.

A művészek és tudósok tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére, ezért az egyetemes magyarság értékeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (művészi adottság) összhangját teremtik meg.

Visszatér a lap tetejére

 

Az EU kultúrpolitikája

 

Ha bármelyik országos tv-adást nézzük, bármelyik országos rádióműsort hallgatjuk, bármelyik országos, vagy megyei napilapot olvassuk, illetve, ha megnézzük a művészetek megjelenési formáit, a nevelés- és oktatás „janicsárképzésének” irányultságát, mindannyian érzékeljük, hogy mit jelent a Lisszaboni Szerződés EUM 107. cikk (3) bekezdésének („A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető”) d) pontjában megfogalmazott diszkrimináció: a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben; [1] .

A Lisszaboni Szerződés ezt az alapgondolatot a EUSZ 3. cikk [2] , EUM 6. cikk [3]  és EUM 167. cikk [4] . cikkekben fejti ki. (Az ide vonatkozó, emberi jogokkal kapcsolatos II-82. és II-85. cikkek kimaradtak.)

Tehát a kultúra elveszítette szabadságát, mert a liberális alapelvek (Kereskedelmi és versenyfeltételek) szolgálatában kell állnia. Ha nem ezt teszi, akkor nincs támogatás, nincs lehetőség, bezárulnak előtte az ismeretátadás kapui.

Egyébként az EU „elismeri, és tiszteletben tartja” a kultúrához való jogot, a kulturális hagyományok tiszteletét, de támogatni, nyilvánosságot adni csak akkor hajlandó, ha beáll a „közös érdek” kiszolgálói közé és nem a „kohézióval” ellentétes (pl. nemzeti) nézeteket vall.

A jelenlegi helyzet mit mutat?

A Magyar Tudományos Akadémiának szent célja és feladata lenne a tudomány minden ágát a bölcsesség részévé tenni, vagyis – Aquinoi Szent Tamás értelmezésében – az Isteni Szabályok világot működtető erejébe vetett hit és a tudomány harmóniáját természetes módon közvetíteni.

Az MTA ezzel a természetes alázattal szemben, a háttérhatalmi diktatúra szocialista változatának örököseként a szakbarbárok gyülekezetévé alázódott. Mind elméleti, mint gyakorlati tevékenységében „beintegrálódott” a kozmopolita világrendbe. Felvállalja azt a szerepet, hogy a szolgájává szegül annak a gyarmatosító világhatalomnak, ami a tudomány tényleges szerepét megölve, a falanszter magasan kvalifikált fogaskerekeivé alázza a tudósokat.

A történelemtudomány területén a megbukott eredetiségszemlélet görcsös követése az MTA irányvonala. Lehetőséget nem ad arra, hogy a tárgyi, leleti bizonyítékok nyilvánosságra kerüljenek, ezzel a valódi történelmi következtetések levonására akár az egyszerű ember számára lehetőséget adva.

Az irodalom művelése és tudományos értelmezése ugyancsak a háttérhatalom diktatúrája által irányított. A támogatott és a „közös érdeknek” megfelelő történelemhamisítás az irodalomtudományra is rányomja bélyegét. Olyan műveket méltat, amelynek történelemhamisító érdeme vitathatatlan, viszont irodalmi értéke igen csekély. Ezt az emberi értékek elleni provokációt olyan szintre emelte, hogy már a Nobel-díjat is degradálni volt képes Kertész Imre kitüntetésével.

A drámairodalom gyakorlatilag meghalt. Ugyanez mondható a filmművészetre, amely tökéletesen Hollywood hatása alá került, a háttérhatalom diktatúrájának elembertelenítő eszközévé aljasult. (Ennek példája a Kertész műből készülő film, amely beáll abba a sorba, amelyben azok a „művek” szerepelnek, amelyek a holokauszt ürügyével a kereszténység lelkiismeret-furdalását akarják állandósítani – Heller Ágnes gondolata szerint. Teszi ezt közvetlen és félreérthetetlen provokációval, ugyanis a film forgatási helyszínéül a magyarok szakrális helyét, a Pilist használják.)

A képzőművészet ugyanannak a „közös érdeknek” a kiszolgálójává vált, mint a tudomány és művészet egésze. A népi képzőművészet – amely a természetes alap – gyakorlatilag kuriózum szinten él néhány elkötelezett – és ennek megfelelően nem támogatott és nyilvánosságot nem kapó - művész munkásságában.

A zeneművészet a leginkább függetlenedett – mint mindig – a háttérhatalmi diktatúrától. Sajnálatos módon a zeneművészek – különösen a népi zene szerzői és tolmácsolói – egyre inkább háttérbe szorulnak a kozmopolita értéktelenséget közvetítő – elsősorban könnyűzenei – művek mögött.

Azzal, hogy a nevelés és oktatás áruvá vált és egyre inkább a tőke szabad áramlásának prédájává alázódott, egyértelművé vált a háttérhatalmi diktatúrának az a szándéka, hogy lelkileg és szellemileg kalodába zárt robotokat állítson elő saját szolgálatára. Az egyházi iskolák és néhány, nemzeti értéket közvetítő alapítványi iskola csak nagyon kis mértékben tudja ezt a tevékenységet ellensúlyozni.

A természettudományok művelői közül igen sokan Aquinói Szent Tamás bölcsesség értelmezése szerint élnek és dolgoznak. Ez a szemlélet egyrészt nem általános, másrészt viszont nem a „közös érdek” érvényesítése szerinti, vagyis egyéni „allűrré” degradálódik a „hivatalos” állásfoglalással szemben.

Az nyilvánvaló tény, hogy a természettudományok művelése és eredményeinek gyakorlati alkalmazása az emberiség egész javára kell, hogy történjék, viszont ennek nem integrálással, hanem összehangolással kell természetes módon megvalósulnia, alapkutatói szinten éppúgy, mint az alkalmazott kutatások terén.

Az EU kultúraellenessége abban fejeződik ki legegyértelműbben, hogy a nemzeti sajátosságokat nem egy szerves egység sokszínűvé tevő természetes – egymásra ugyancsak természetesen ható – részeiként tekinti, hanem egy jellegtelen és színtelen masszává egységesíti. Ezzel a részek – éppúgy, mint az általuk felépített egész – szabadságát, természetes irányultságát köti gúzsba, helyette kínálva a háttérhatalmi diktatúra világuralmi rendszerének kohézióját, megkötött érvényesülési lehetőségű kiszolgálását.

 

Visszatér a lap tetejére

 


[1] EUM 107. cikk

(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(2) A belső piaccal összeegyeztethető:

a) a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják;

b) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás;

c) a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van.

Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően e pontot a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadott határozattal hatályon kívül helyezheti.

(3) A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető:

a) az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel;

b) valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás;

c) az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben;

d) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben;

e) a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel hozott határozatával határoz meg. 

[2] EUSZ 3. cikk

(1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.

(2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső hat árok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

(3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást.

Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét.

Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.

Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.

(4) Az Unió gazdasági és monetáris Uniót hoz létre, amelynek fizetőeszköze az euro.

(5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához.

(6) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg. 

[3] EUM 6. cikk

Az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására. Ezek az intézkedések európai szinten a következő területekre terjednek ki:

a) az emberi egészség védelme és javítása,

b) ipar,

c) kultúra,

d) idegenforgalom,

e) oktatás, szakképzés, ifjúság és sport,

f) polgári védelem,

g) igazgatási együttműködés.

 

EUM 47. cikk

A tagállamok közös program keretében ösztönzik a fiatal munkavállalók cseréjét.

 

EUM 165. cikk

(1) Az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

Az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz.

(2) Az Unió fellépésének célja:

– az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése útján;

– a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével;

– az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása;

– a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése;

– a fiatalok és a szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése, valamint a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében;

– a távoktatás fejlesztésének ösztönzése;

- a sport európai dimenzióinak fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésnek az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén.

(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és oktatás és a sport területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.

(4) Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez:

az Európai Parlament és a Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását;

a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.

 

EUM 166. cikk

(1) Az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ezirányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét.

(2) Az Unió fellépésének célja:

– az ipari változásokhoz való alkalmazkodás megkönnyítése, különösen szakképzés és átképzés útján;

– a szakmai alapképzés és továbbképzés javítása a munkaerő-piaci szakmai beilleszkedés és újrabeilleszkedés megkönnyítése érdekében;

– a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítése, továbbá az oktatók és a szakképzésben részt vevők, különösen a fiatalok mobilitásának ösztönzése;

– az oktatási vagy szakképző intézmények és a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése a képzés területén;

– a tagállamok képzési rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése.

(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a szakképzés területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását; továbbá a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.

 

EUM 214. cikk

(1) Az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedéseit az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell végrehajtani. Ezen intézkedések arra irányulnak, hogy a harmadik országok lakosainak, akik természeti vagy ember okozta katasztrófák áldozataivá váltak, eseti támogatást, segítséget és védelmet nyújtsanak a rendkívüli helyzetből eredő emberi szükségleteik kielégítésében. Az Unió és a tagállamok intézkedései kiegészítik és erősítik egymást.

(2) A humanitárius segítségnyújtási intézkedések során tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog elveit a pártatlanság és a semlegesség követelményét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

(3) Az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedései végrehajtásának kereteit meghatározó intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács határozza meg.

(4) Az Unió a harmadik országokkal és a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel minden olyan megállapodást megköthet, amely segíti az (1) bekezdésben és az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkében említett célkitűzések megvalósítását.

Az első albekezdés nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nemzetközi fórumokon tárgyalásokat folytassanak és megállapodásokat kössenek.

(5) Az európai fiataloknak az Unió humanitárius segítségnyújtási intézkedéseiben való közös részvételéhez szükséges keretek biztosítása céljából létrejön az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest. A hadtest jogállását és működésének szabályait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg.

(6) Az uniós és a nemzeti humanitárius segítségnyújtási intézkedések hatásosságának és egymást kiegészítő jellegének erősítése érdekében a Bizottság minden hasznos kezdeményezést megtehet az Unió és a tagállamok intézkedéseinek összehangolására.

(7) Az Unió gondoskodik arról, hogy humanitárius intézkedései összhangban legyenek a nemzetközi szervezetek és intézmények, így különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó rendszerben működő szervezetek és intézmények által végzett ilyen műveletekkel, és azokhoz koherens módon illeszkedjenek. 

[4] EUM 167. cikk

(1) Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.

(2) Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken:

– az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása;

– az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme;

– nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék;

– művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is.

(3) Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.

(4) Az Unió az a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.

(5) Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez:

az Európai Parlament és a Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását.

a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el.

 

A Szent Korona eszmén alapuló Gondoskodó Magyarország kultúrpolitikája

 

A magyar lelki- és szellemi érték

a magyar nemzet elidegeníthetetlen tulajdona.

 

 A magyar művészek és tudósok a Gondoskodó Magyarországon kapják meg azokat a lelki- és szellemi föltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Isten kegyelméből kapott tehetségük szerinti küldetést (hivatást) teljesíthessenek. Velük szemben mindennél fontosabb követelmény a magyarság érdekeinek képviseletébe vetett hit és a tudomány (művészi adottság) összhangja, hiszen

 

tevékenységükkel közvetlenül hatnak a társadalom egészére.

 

Ennek megfelelően

 

a Gondoskodó Magyarország
kiemelt egzisztenciális és anyagi feltételeket
biztosít küldetésük gyakorlásához.

 

Azért, hogy a magyar lelki- és szellemi kincs a magyar nemzet egészét hatékonyan tudja szolgálni, az állam az ismeretszerzést és -átadást a következő szervezeteken keresztül végzi:

- A Magyar Tudományos Akadémiát át kell szervezni, a bölcsesség nélküli tudósok jelenlegi szerepének átértékelésével.

 Feladata a tudományos ismeretszerzés és ismeretátadás (az emberhez és környezetéhez kapcsolódó szellemi- és anyagi feltételek kutatása és alkalmazásba vétele), valamint az Országgyűlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelőkészítő munkában való részvétellel.

- A Magyar Művészeti Akadémiát át kell szervezni, hogy méltó követője legyen a magyar hagyományoknak.

 Feladata a művészi megismerés eszközeivel a társadalom részére lelki- és szellemi ismeretátadás, valamint az Országgyűlés munkájának támogatása szakvéleményadás formájában és a törvényelőkészítő munkában való részvétellel.

 

A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül vesz részt a Gondoskodó Magyarország irányításában.

Visszatér a lap tetejére

 

Az EU és a Gondoskodó Magyarország kultúrpolitikájának összefoglalása

 

EU-tagország

Szent Korona Országa

A kultúra árucikk, a tudomány a tőke kiszolgálója.

A kultúra a Lélek Fényét közvetíti, a tudomány ez alapján segíti elő az anyag uralását.

„… a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben;” (EUM 107. cikk)

A természetes értékrenddel összefüggő minden művészi és tudományos tevékenység egyenlő támogatása

Az MTA a tudománynak a Teljes Tudás részeként meghatározott szerepét megölve, a falanszter magasan kvalifikált fogaskerekeivé alázza a tudósokat.

Az MTA a tudományt, mint a Teljes Tudás egységében az anyag uralását és átalakítását elősegítő tevékenységet végez.

„Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokféleségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.” EUM 167

A természetes értékrenddel összefüggő minden művészi és tudományos tevékenység egyenlő támogatása

Művészeti áganként létrehozott, művészeti közösségek, amelyek csak akkor kapnak támogatást, ha a „közös kulturális örökség” körébe tartozó tevékenységet folytatnak.

A Magyar Művészeti Akadémia a művészi megismerés eszközeivel a társadalom részére lelki- és szellemi ismeretátadást végez.

Visszatér a lap tetejére

 

A munkacsoport tagjai:

Név
Cím
Telefon
E-mail
Megjegyzés
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         

Visszatér a lap tetejére

 

Vissza a kezdőlapra.
Visszatér a lap tetejére

© 2002, Pajzsmozgalom Minden jog fenntartva.
6701 Szeged, Pf. 2443. Tel.: 30/616-3894 E-mail:
halasz.jozsef@szksz.com