II. A települések alapadatainak felmérése

1. A Települési Önellátó Testület

 Azokon a településeken, amelyek csatlakozni kívánnak a TÖT-höz, a Települési Önellátó Testületet meg kell alakítani. Amennyiben a polgármester és az önkormányzat hajlandó a TÖT-öt felvállalni, ott a települési önkormányzat láthatja el a TÖT szerepét (esetleg kiegészítve szakmai "elöljárókkal" - virilistákkal). Ahol a polgármester vagy az önkormányzat nem vállalja fel a TÖT-öt, ott "árnyékkormányként" alakul meg a Települési Önellátó Testület.

 A Települési Önellátó Testület megalakulásának első lépése a TÖT vezetőjének kiválasztása, aki számára elküldjük a település alapadat felmérési kérdőívét.

2. A Település alapadatainak felmérése

 Célja: annak regisztrálása, hogy a település igény - lehetőség egyensúlyához szükséges adottságok és lehetőségek hogyan és milyen mértékben állnak rendelkezésre a TÖT megalakulásakor.

 A felmérést a TÖT tagjai végzik, szakmai és élettapasztalati adottságaik szerinti munkamegosztásban.

3. A Település alapadatainak értékelése

3.1 A kérdőív adatainak elemzése

A PKR a település alapadatait elemzi és megállapítja a következőket:

 a./ a település lakósainak milyen és mennyi szolgáltatásra, termékre és terményre van szüksége életfeltétel-igénye kielégítésére;

 b./ a település adottságai, lehetőségei szerinti milyen és mennyi szolgáltatást tud végezni, illetve terméket és terményt tud előállítani, elsősorban a település igényeinek a kielégítésére;

 c./ az igények és lehetőségek összevetésével elkészíti szolgáltatás-, termék- és termékfajtánként

 ca./ a saját lehetőségekkel kielégíthető igényeket (közvetlen önellátás), valamint

 a közvetetten kielégíthető igényeget:

 cb./ a más településnél jelentkező, illetve kiviteli igényeket kielégítő többlet lehetőségeket, és

 cc./ a más településtől, illetve behozatalból származó lehetőségekkel kielégíthető igényeket, továbbá

 cd./ a célszerűen (gazdaságosan) ki nem elégíthető igényeket, illetve reális igény nélküli szolgáltatásokat, termékeket és terményeket.

3.2 Megoldáskeresés

 A PKR az elemzés alapján javaslatot tesz

 a./ a települési ellátási hálózat létrehozására az alapvető életfeltételek (igények) biztosítására a település adottságai és lehetőségei által meghatározott mértékben;

 b./ a napi igények kielégítésére szolgáltatásonkénti, termékenkénti és terményenkénti mennyiségi ütemezésre;

 c./ feldolgozóipari kapacitás optimalizálására;

 d./ a településen végezhető szolgáltatások, termelhető termékek és termények helyi igényen felüli mennyiségének értékesítésére;

 e./ azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a település adottságai alapján helyileg nem biztosíthatóak;

 f./ az igény nélküli lehetőségek meghatározása alapján a helyi lehetőségek fejlesztésére,

 g./ az értékesíthetetlen szolgáltatások, termékek és termények helyett alkalmazható technológiákra, terményekre.

III. A TÖT működésére

1. Igénybe vevők és lehetőséggel rendelkezők nyilvántartásba vétele

 A Települési Önellátó Testület létrehozza a települési ellátó hálózatot (TEH), amelynek tagjai a lakósok és szervezeteik, mint az életfeltételek szerinti igény-kielégítés címzettjei és azok a kistermelők, kisvállalkozók, kiskereskedők, intézmények és szervezetek, akik (amelyek) az igény-kielégítés feltételeivel rendelkeznek.

 Az önellátás jellegéből adódóan, minden aktív korú személy és a nyugdíjasok egy része mindkét csoportnak tagja.

 A TÖT a PKR nyilvántartásba vételi adatlapján felveszi a családok tagjainak az igény-kielégítés helyére vonatkozó adatait (óvoda, iskola, munkahely, lakás, egyéb hely).

 A lehetőségek adatlapján történik a szolgáltatások, a termékek és termények gyakorisági és mennyiségi adatainak felvétele.

 Az adatfelvétel önkéntesen, illetve az érintettek beleegyezésével történik. 

 A TÖT beindulásakor TEH tag-nyilvántartásba vétele ingyenes, míg a későbbi csatlakozás esetén tagdíjfizetése mellett történik.

2. A potenciális és a tényleges igény - lehetőség egyensúly elemzése

 A kielégítetlen igények megoldása

 A PKR folyamatosan elemzi a települések ellátó hálózatainak igény - lehetőség egyenlegét az adatlapok feldolgozása során. Ennek eredményeként javaslatot tesz a következőkre:

 a./ Amennyiben a potenciális lehetőség az adott településen megvan egy igény kielégítésére (vagyis a lehetőséggel rendelkező személyek vagy szervezetek nem tagjai a TEH-nek), akkor a TÖT-nek kell megkísérelni a helyi megoldást úgy, hogy ezek a személyek vagy szervezetek tagsági viszonyát szorgalmazza.

 b./ Amennyiben nincs tényleges lehetőség az igény kielégítésére (vagy a potenciális lehetőség nem válik ténylegessé) a településen belül, akkor a PKR az adottságok és az igény mennyisége figyelembe vételével javaslatot tesz a helyi lehetőség megteremtésére, illetve az igény szerinti szolgáltatás, termék vagy termény más településről történő biztosítására.

 A PKR a javaslatra a TÖT részéről adott válasz alapján koordinálja az igény kielégítését.

3. Az ellátó-hálózat megszervezése

 A TEH működésének ütemezése

 A PKR az igények és a tényleges lehetőségek összevetésével - mindenek előtt a meglévő kiskereskedelmi, szolgáltató és intézményi hálózatra építve - napi ütemezést készít az igény-kielégítésre.

IV. A TÖT működésének hatása

1. A Települési Önellátó Társulás folyamatos működése a településeknek a következő előnyöket biztosítja:

 a./ A település minden lakósa értékazonosan (többszintű kereskedelmi felár és extraprofit nélkül) jut hozzá az életfeltételekhez.

 b./ A település természeti és emberi lehetőségei mindent megelőzve a település lakóit szolgálják.

 c./ A település lakói azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyek lehetőségével a település nem rendelkezik, ugyanolyan értékazonossággal jutnak hozzá, mint azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyeket sajátmaga állít elő.

 d./ Az önellátási forma biztosítja a lakosság egészének életfeltételeit.

 e./ A település minden lakósa egyéni képességei szerint tevékenységi lehetőséget kap.

 f./ A település szerves egységként működő, önszabályozó közösséggé válik.

2. Magyarország a Települési Önellátó Társulás tevékenységével a következő előnyöket élvezi:

 a./ Megszűnik a lelki-, szellemi és anyagi kiszolgáltatottság.

 b./ A magyar társadalom önszabályozóvá válik.

 c./ Megteremtődnek a feltételei a Szent Korona Államiság visszaállításának az ökonómiai rendszer kialakulásával, amely kedvező hatással van az ökológiai rendszerre is, így reális közelségbe kerül az ökológiai és ökonómiai összhanggal megvalósuló, szerves egységként működő társadalom.