Szent Koronát Szolgálók Szövetsége
 

Önellátó rendszer

 
 
 

Mellékletek:

 
 
 
 
 

 

Települési Önellátó Társulás szolgálata

 

I. A Települési Önellátó Társulás célja

 

A Települési Önellátó Társulás általános célja annak elérése, hogy egy-egy település lakóinak életfeltételeit elsősorban a település önmaga biztosítsa.

Ez részben közvetlenül, részben közvetetten történik.

Közvetlenül: Azokat a szolgáltatásokat, terményeket és termékeket, amelyeket lehetőségei alapján a település biztosítani tud lakói, vagy a település egésze részére, saját lakosai által előállítva biztosítsa.

Közvetve: A közvetlenül nem kielégíthető települési és lakossági életfeltételeket a település lehetőségei szerinti és a lakosság igény-kielégítése fölötti szolgáltatás, termék és termény értékazonos cseréjével biztosítja. A cserét a PAJZS Koordinációs Rendszer (PKR)- mint a TÖT technikai eszköze - optimalizálja az érdeksorrendiség elve alapján (település - település csoport - megye - országrész - ország - külföld).

1. A TÖT által támogatott szolgáltatások, termékek és termények

 A TÖT csak a lelki-, szellemi- és testi harmóniát biztosító, valamint a keresztény értékrend normáinak megfelelő szolgáltatások, termékek és termények ellátásával foglalkozik.

2. A TÖT minőségi elvárásai

 A TÖT csak olyan szolgáltatásokat, termékeket és terményeket fogad be a rendszerbe, amelyek sem a szolgáltatás végzésekor, illetve a termesztésük vagy előállításuk során alkalmazott technológiával, sem a felhasználásukkal, sem a belőlük származó hulladékkal a természetet vagy az emberi egészséget nem károsítják, illetve nem veszélyeztetik.

3. A TÖT árpolitikája

 A TÖT árpolitikája az értékazonosság megőrzésén alapul. A szolgáltató, termelő, a továbbfeldolgozó, a szállító és a kiskereskedő a tényleges termelési költség feletti 20 %-os haszonkulcs alapján számított árat kapja tevékenysége elismeréséül. Pl. a jelenlegi sertés előállítási ár 315 Ft/kg (a terméktanács adata). A felvásárlási ár tehát 378 Ft/kg. A húsipari alapszámítás szerint a legdrágább tőkehús a felvásárlási ár duplája lehet, tehát a feldolgozás, szállítás és az eladás költségeit optimalizálva a karaj pl. 756 Ft/kg.

4. A TÖT foglalkoztatási politikája

 Az érdeksorrendiség elvét kell érvényesíteni az ellátás, a szolgáltatás, a termék- és terményfeldolgozás, valamint a forgalmazás terén egyaránt. Tehát elsődleges a család és a település igényeinek kielégítése. A felesleg - jellegtől függő - elhelyezése és továbbfeldolgozása ugyanezen elvek szerint történik. Tehát a településen termelt termékek, termények feldolgozását a településen kell megoldani. Így kialakul a település egészének hosszútávú életcélja a lakósok lelki- szellemi-és testi harmóniájának biztosításával.

 A mikrótársadalom jóléte nélkül a makrótársadalom egészének a jóléte nem biztosítható!

  


II. A települések alapadatainak felmérése

 

1. A Települési Önellátó Testület

 Azokon a településeken, amelyek csatlakozni kívánnak a TÖT-höz, a Települési Önellátó Testületet meg kell alakítani. Amennyiben a polgármester és az önkormányzat hajlandó a TÖT-öt felvállalni, ott a települési önkormányzat láthatja el a TÖT szerepét (esetleg kiegészítve szakmai "elöljárókkal" - virilistákkal). Ahol a polgármester vagy az önkormányzat nem vállalja fel a TÖT-öt, ott "árnyékkormányként" alakul meg a Települési Önellátó Testület.

 A Települési Önellátó Testület megalakulásának első lépése a TÖT vezetőjének kiválasztása, aki számára elküldjük a település alapadat felmérési kérdőívét.

2. A Település alapadatainak felmérése

 Célja: annak regisztrálása, hogy a település igény - lehetőség egyensúlyához szükséges adottságok és lehetőségek hogyan és milyen mértékben állnak rendelkezésre a TÖT megalakulásakor.

 A felmérést a TÖT tagjai végzik, szakmai és élettapasztalati adottságaik szerinti munkamegosztásban.

3. A Település alapadatainak értékelése

3.1 A kérdőív adatainak elemzése

A PKR a település alapadatait elemzi és megállapítja a következőket:

 a./ a település lakósainak milyen és mennyi szolgáltatásra, termékre és terményre van szüksége életfeltétel-igénye kielégítésére;

 b./ a település adottságai, lehetőségei szerinti milyen és mennyi szolgáltatást tud végezni, illetve terméket és terményt tud előállítani, elsősorban a település igényeinek a kielégítésére;

 c./ az igények és lehetőségek összevetésével elkészíti szolgáltatás-, termék- és termékfajtánként

 ca./ a saját lehetőségekkel kielégíthető igényeket (közvetlen önellátás), valamint

 a közvetetten kielégíthető igényeget:

 cb./ a más településnél jelentkező, illetve kiviteli igényeket kielégítő többlet lehetőségeket, és

 cc./ a más településtől, illetve behozatalból származó lehetőségekkel kielégíthető igényeket, továbbá

 cd./ a célszerűen (gazdaságosan) ki nem elégíthető igényeket, illetve reális igény nélküli szolgáltatásokat, termékeket és terményeket.

3.2 Megoldáskeresés

 A PKR az elemzés alapján javaslatot tesz

 a./ a települési ellátási hálózat létrehozására az alapvető életfeltételek (igények) biztosítására a település adottságai és lehetőségei által meghatározott mértékben;

 b./ a napi igények kielégítésére szolgáltatásonkénti, termékenkénti és terményenkénti mennyiségi ütemezésre;

 c./ feldolgozóipari kapacitás optimalizálására;

 d./ a településen végezhető szolgáltatások, termelhető termékek és termények helyi igényen felüli mennyiségének értékesítésére;

 e./ azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a település adottságai alapján helyileg nem biztosíthatóak;

 f./ az igény nélküli lehetőségek meghatározása alapján a helyi lehetőségek fejlesztésére,

 g./ az értékesíthetetlen szolgáltatások, termékek és termények helyett alkalmazható technológiákra, terményekre.

 

III. A TÖT működésére

 

1. Igénybe vevők és lehetőséggel rendelkezők nyilvántartásba vétele

 A Települési Önellátó Testület létrehozza a települési ellátó hálózatot (TEH), amelynek tagjai a lakósok és szervezeteik, mint az életfeltételek szerinti igény-kielégítés címzettjei és azok a kistermelők, kisvállalkozók, kiskereskedők, intézmények és szervezetek, akik (amelyek) az igény-kielégítés feltételeivel rendelkeznek.

 Az önellátás jellegéből adódóan, minden aktív korú személy és a nyugdíjasok egy része mindkét csoportnak tagja.

 A TÖT a PKR nyilvántartásba vételi adatlapján felveszi a családok tagjainak az igény-kielégítés helyére vonatkozó adatait (óvoda, iskola, munkahely, lakás, egyéb hely).

 A lehetőségek adatlapján történik a szolgáltatások, a termékek és termények gyakorisági és mennyiségi adatainak felvétele.

 Az adatfelvétel önkéntesen, illetve az érintettek beleegyezésével történik. 

 A TÖT beindulásakor TEH tag-nyilvántartásba vétele ingyenes, míg a későbbi csatlakozás esetén tagdíjfizetése mellett történik.

2. A potenciális és a tényleges igény - lehetőség egyensúly elemzése

 A kielégítetlen igények megoldása

 A PKR folyamatosan elemzi a települések ellátó hálózatainak igény - lehetőség egyenlegét az adatlapok feldolgozása során. Ennek eredményeként javaslatot tesz a következőkre:

 a./ Amennyiben a potenciális lehetőség az adott településen megvan egy igény kielégítésére (vagyis a lehetőséggel rendelkező személyek vagy szervezetek nem tagjai a TEH-nek), akkor a TÖT-nek kell megkísérelni a helyi megoldást úgy, hogy ezek a személyek vagy szervezetek tagsági viszonyát szorgalmazza.

 b./ Amennyiben nincs tényleges lehetőség az igény kielégítésére (vagy a potenciális lehetőség nem válik ténylegessé) a településen belül, akkor a PKR az adottságok és az igény mennyisége figyelembe vételével javaslatot tesz a helyi lehetőség megteremtésére, illetve az igény szerinti szolgáltatás, termék vagy termény más településről történő biztosítására.

 A PKR a javaslatra a TÖT részéről adott válasz alapján koordinálja az igény kielégítését.

3. Az ellátó-hálózat megszervezése

 A TEH működésének ütemezése

 A PKR az igények és a tényleges lehetőségek összevetésével - mindenek előtt a meglévő kiskereskedelmi, szolgáltató és intézményi hálózatra építve - napi ütemezést készít az igény-kielégítésre.

 

IV. A TÖT működésének hatása

 

1. A Települési Önellátó Társulás folyamatos működése a településeknek a következő előnyöket biztosítja:

 a./ A település minden lakósa értékazonosan (többszintű kereskedelmi felár és extraprofit nélkül) jut hozzá az életfeltételekhez.

 b./ A település természeti és emberi lehetőségei mindent megelőzve a település lakóit szolgálják.

 c./ A település lakói azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyek lehetőségével a település nem rendelkezik, ugyanolyan értékazonossággal jutnak hozzá, mint azokhoz az életfeltételi elemekhez, amelyeket sajátmaga állít elő.

 d./ Az önellátási forma biztosítja a lakosság egészének életfeltételeit.

 e./ A település minden lakósa egyéni képességei szerint tevékenységi lehetőséget kap.

 f./ A település szerves egységként működő, önszabályozó közösséggé válik.

2. Magyarország a Települési Önellátó Társulás tevékenységével a következő előnyöket élvezi:

 a./ Megszűnik a lelki-, szellemi és anyagi kiszolgáltatottság.

 b./ A magyar társadalom önszabályozóvá válik.

 c./ Megteremtődnek a feltételei a Szent Korona Államiság visszaállításának az ökonómiai rendszer kialakulásával, amely kedvező hatással van az ökológiai rendszerre is, így reális közelségbe kerül az ökológiai és ökonómiai összhanggal megvalósuló, szerves egységként működő társadalom.

 

Visszatér a lap tetejére

A Területi Önellátó Rendszer (TÖR) célja, jelentősége, működésének elve

Tartalom:

Bevezetõ
A PAJZS Koordináló Rendszer átfogó ismertetése
PAJZS Koordináló Rendszer szolgálata
A PKR a nemzeti vagyon növekedésének tervezését és koordinálását szolgálja
Az életföltételeket kielégítõ lehetõségek számbavétele
A gazdaságszervezés alapelvei

Visszatér a lap tetejére


A TÖR alapjai, informatikai rendszerének

fő vonásai

Tartalom:

A PAJZS Koordináló Rendszer adatbankja

1. A PKR partnerei

2. Elvárások az adatbázissal szemben

3. A PAJZS Koordináló Rendszer adatbank logikai felépítése

4. A PAJZS Koordináló Rendszer adatbank logikai alrendszerei

A PAJZS Koordináló Rendszer szolgáltatásai

1. Az információszolgáltatás

2. A reklámháló

3. A Közösségi (klub) Hálózat

4. Alapítványok

Visszatér a lap tetejére

A PAJZS Koordináló Rendszer szervezete

Tartalom:

 

0. A Rendszerközpont

1. Tájékoztatási szakterület

2. Fejlesztési szakterület

3. Gazdasági szakterület

4. Igazgatási szakterület

5. Kereskedelmi szakterület

6. Régióközpontok

7. Kirendeltségek

 

Visszatér a lap tetejére

A munka kezdete, feladatcsoportok, feladatvállalás

Tartalom:

 

Az életfeltételek - igények – felmérése
Az életföltételeket kielégítő lehetőségek számbavétele
Település alapadatainak felmérése
A „Családi kérdőív” feldolgozásának folyamata
I. A Családi kérdőív alrendszer helye a PAJZS Koordináló Rendszerben
II. A Családi kérdőív alrendszer folyamat-sémája
III. A Családi kérdőív alrendszer folyamat-leírása

Visszatér a lap tetejére

 

Piacelemzés

(A PKR üzleti tervéből)

Tartalom:

1. Adatbanki (börze jellegű) szolgáltatások

2. Reklám

3. Manager klub (PKR: Közösségi Hálózat)

4. Alapítványok

5. A piacelemzés értékelése

 

Visszatér a lap tetejére

A PAJZS Koordináló Rendszer pénzügyi tervének összefoglalása

(A PKR üzleti tervéből - 2002-es számadatok)

(Az adatok 1000 forintban szerepelnek)

 

 

1.év

2. év

3. év

4. év

5. év

0. Induló tőke/áthozott eredmény

200 000

42 049

53 223

105 047

144 957

 

 

 

 

 

 

1. Árbevétel:

 

 

 

 

 

1.1 Exkluzív szerződés dij

104 000

104 000

104 000

104 000

104 000

1.2 Tagsági díj

233 800

122 500

162 400

252 000

361 200

1.3 Árusor díj

1 392 562

3 296 475

5 023 200

7 848 750

11 302 200

1.4 Lekérési díj

139 256

329 647

502 320

784 875

1 130 220

1.5 Üzletközvetitési díj

7 022 102

15 689 149

23 907 275

37 355 117

53 791 368

Adatbank árbevétel összesen: (1.1-1.5)

8 891 720

19 541 771

29 699 195

46 344 742

66 688 988

1.6 Reklámháló árbevétel

796 950

1 925 700

2 934 400

4 585 000

6 602 400

1.7 Közösségi tagsági díj

595 735

8 085 000

12 667 200

22 680 000

36 842 400

Árbevétel összesen: (1.1 - 1.7)

10 284 405

29 552 471

45 300 795

73 609 742

110 133 788

2. Költségek és ráfordítások

 

 

 

 

 

2.1 Anyag- és anyag jellegű költségek

2 898 679

12 435 153

18 888 088

29 479 943

42 422 160

2.2 Bérköltségek és járulékai

1 994 885

7 873 953

11 919 326

19 136 508

28 369 649

2.3 Amortizáció

153 920

106 781

105 626

166 748

223 844

2.4 Reklám

679 873

1 787 347

2 734 679

4 354 403

6 387 484

2.5 Egyéb szolgáltatás és bérleti díj

58 636

219 678

340 299

572 451

882 902

2.6 Közösségi szolgáltatások

382 714

5 659 500

8 867 040

15 876 000

25 789 680

Költségek összesen (2.1 - 2.6)

6 168 707

28 082 412

42 855 058

69 586 053

104 075 719

3. Beruházás

4 110 578

1 252 477

1 986 533

3 421 625

4 521 266

 

 

 

 

 

 

Adózás előtti eredmény (0 + 1 - 2 - 3)

205 118

259 628

512 424

707 108

1 681 758

Alapítvány

153 838

194 721

384 318

530 331

1 261 318

Adó előtti nyereség

51 279

64 907

128 106

176 777

420 439

Nyereségadó

9 230

11 683

23 059

31 819

75 679

Adózott nyereség

42 049

53 223

105 047

144 957

344 760

Visszatér a lap tetejére

© 2002, Pajzsmozgalom Minden jog fenntartva.
6701 Szeged, Pf. 2443. Tel.: 30/616-3894 E-mail:
info@szksz.hu