Szent Korona Szolgálat

Szállítás és közlekedés

Az EU és a Gondoskodó Magyarország területi politikájának összevetése - az SzKSZ területi képviseletének előkészítését megyékben, választási körzetekben és településeken végezzük Az EU és a Gondoskodó Magyarország jog- és közigazgatási politikájának összevetése - az SzKSZ jog- és közigazgatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kulturális- és tudományos politikájának összevetése - az SzKSZ kulturális-és tudományos képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország egészségügyi politikájának összevetése - az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nevelés-oktatási politikájának összevetése - az SzKSZ nevelés-oktatási képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország védelmi politikájának összevetése - az SzKSZ védelmi  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország családpolitikájának összevetése - az SzKSZ család (korosztály, nem)  képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország nemzetiségi politikájának összevetése - az SzKSZ nemzetiség-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország vallási politikájának összevetése - az SzKSZ vallás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország államháztartási (költségvetési) politikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország gazdaságpolitikájának összevetése Az EU és a Gondoskodó Magyarország mezőgazdaság-élelmiszeripar politikájának összevetése - az SzKSZ mezőgazdaság-élelmiszeripar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország ipar (könnyű-, nehéz- és energiaipar) politikájának összevetése - az SzKSZ ipar-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország szolgáltatáspolitikájának (közellátó és szociális szolgáltatás) összevetése - az SzKSZ szolgáltatás-képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország idegenforgalmi politikájának összevetése - az SzKSZ idegenforgalmi képviseletének előkészítését végzők Az EU és a Gondoskodó Magyarország kereskedelem-politikájának összevetése - az SzKSZ kereskedelmi képviseletének előkészítését végzők

A szállítás és a közlekedés az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás, vagy tőkekiszolgáló eszköz?

Vissza a kezdőlapra.

Képviselő-jelölt nyomtatható anyagai:
Videók

Alapok:

A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program. A Szent Korona értékrend alapján készült Gondoskodó Magyarország program pontjai

Az oldal eligazítója:

Az SzKSZ egészségügyi képviseletének előkészítését végzők Mit - miért - hogyan a közlekedéspolitikában Az SzKSZ szállítási és közlekedési képviseletének előkészítését végzők Az EU szállítási és közlekedési politikája a Lisszaboni Szerződés alapján A Lisszaboni Szerződés és a Szent Korona Értékrend közlekedéspolitikájának összehasonlítása

Az SzKSZ szállítási és közlekedési képviseletének előkészítését végzők A Szent Korona értékrend szállítási és közlekedési politikája a Gondoskodó Magyarország alapján

Az EU és a Gondoskodó Magyarország szállítás- és közlekedési politikájának összehasonlítása

A Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország szállítási és közlekedési politikájának összehasonlítása Előadás segédlet a Lisszaboni Szerződés és a Gondoskodó Magyarország szállítási és közlekedési politikájának összehasonlításáról

 

Miért - mit - hogyan

 

Miért?

Mit?

Hogyan?

Idegen érdek érvényesül az út- és vasútépítésben, az üzemeltetésben és a szállításban egyaránt.

A nemzeti vagyon növekedéséből épített és fenntartott utak, magyar tulajdonú közlekedési és szállítási vállalatok.

Az út- és vasútépítés és fenntartás állami feladat, azok üzemeltetéssel és a szállítással szolgálják ki az állampolgárokat. 

Visszatér a lap tetejére

 

A négy liberális alapelv hatása a magyar közlekedésre és szállításra

A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.” (EUM 26. cikk [1] ) 

Azt, hogy az EU négy liberális alapelv mennyire a multinacionális cégek (közlekedési és szállítási is) monopóliumát erősíti, és azt, hogy az EU tulajdonképpen mennyire a kiszolgálója annak a háttérhatalomnak, amely a multinacionális cégekkel szoros kapcsolatban van, nem lehet jobban jellemezni, mint az EUM 106. cikk (2) bekezdésével: „…a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. [2]

Az EU szállítás- és közlekedéspolitikája

 

A közlekedésre a szolgáltatásnyújtás szabadsága vonatkozik az EU-ban [EUM 58 [3] . cikk (1) bekezdés]. Az Unió a tagországokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik a közlekedés és transzeurópai hálózatok kiépítése és működtetése terén. [EUM 4 [4] . cikk].

Azt, hogy a szolgáltatás szabadsága és a megosztott hatáskör mit jelent, az EUM 90., 91., 92., 93., 94.. 95., 97., 99., 100. [5] , valamint a 96. [6] és 98. [7] cikkek rendelkezései tartalmazzák, előírva a közlekedéssel kapcsolatos EU törvények és kerettörvények szabályozási köreit.  Ezek legfontosabb elemei:

- a díjtételek azonosak,

- a határátlépéssel összefüggésben a fuvardíjakon felül felszámított költségek vagy díjak nem léphetnek túl egy ésszerű szintet,

- tilos a fuvarozóknak az azonos áruk azonos viszonylatban történő fuvarozása esetén különböző díjakat és feltételeket megállapítani az áru származása vagy rendeltetési helye szerinti tagállamtól függően,

- Németországra továbbra is érvényben maradnak azok az intézkedések, amelyek védik a német fuvarozók érdekeit.

Magyarországra közútjait az EU tagországok szállítócégei ezután éppúgy, mint eddig, használati díj fizetése nélkül használták és használják, viszont az utak építése és karbantartása a magyar költségvetést terhelte. (Az autópálya használati díjak természetesen kivételt jelentenek, de ezt a használó egységesen fizeti – vagyis a magyar igénybe vevő éppúgy, mint az idegen.)

Az EU csatlakozás után a különböző módon elvont pénzből (EU tagdíj, adó jelentős része és a vámtételek átengedése) pályázat útján (tehát nem a magyar érdekek érvényesítésével) a közút és vasút-hálózat fejlesztésére fordítandó költségek egy részét megkaphatjuk, a fennmaradó összeg a magyar költségvetést terheli.

A multinacionális cégek érdeke itt abban érvényesül, hogy az építést és üzemeltetést „koncesszióban” az állam megbízásából végzik. Vagyis a „megosztott hatáskör” azt jelenti, hogy az EU dönt a közút- és vasúthálózat bővítéséről, korszerűsítéséről, a tőlünk elvont pénzből egy részét finanszírozza, a magyar állam pedig a multinacionális cégeknek fizet azért, hogy a használati díj őket illesse.

A magyar szállítók vonatkozásában az EU-csatlakozás a következőt jelenti:

1. Az uniós bürokrácia igénye szerint beruházásra és rendszeres költségnövekedésre kényszerül.

2. A piaci helyzete elvileg egyenlő bármely EU-tagországbeli társával, viszont a természetszerű esélyegyenlőtlenségben dolgozik, hiszen

- a belföldi szállításban a külföldi cégek olyan feltételekkel rendelkeznek, amelyek a magyar szállító lehetőségeit meghaladják, árban nem tud versenyképes lenni, de nem az EU tiltó rendelkezése miatt, hanem azért, mert a költségei jelentős részét kitevő belföldi üzemanyagárat a szolgáltató multinacionális cég úgy alakítja, ahogyan az a „közös érdek” (értsd alatta: idegen érdek) megköveteli;

- a külföldi szállítási feltételek a jelenlegi EU tagországokban (különösen Németországban) esélyegyenlőtlenséget eredményeznek, még akkor is, ha a magyar szállító saját nyeresége terhére igyekszik versenyképességét megtartani.

Visszatér a lap tetejére


[1] EUM 26. cikk

(1) Az Unió a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(3) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghatározza az összes érintett ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges iránymutatásokat és feltételeket.

 

EUM 27. cikk

A Bizottság a 14. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására irányuló javaslatainak kialakításánál figyelembe veszi azoknak az erőfeszítéseknek a mértékét, amelyeket a különböző fejlettségi szintű gazdaságoknak a belső piac létrehozása érdekében meg kell tenniük, és megfelelő rendelkezéseket javasolhat.

Ha az ilyen rendelkezések eltérésekként jelennek meg, azoknak ideiglenes jellegűeknek kell lenniük, és a belső piac működését csak a lehető legkisebb mértékben zavarhatják.

 

[2] EUM 106. cikk

(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

(3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.

 

[3] EUM 56. cikk

Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos az Unión belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik nem abban a tagállamban letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy.

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében e fejezet rendelkezéseit kiterjesztheti harmadik országok olyan állampolgáraira, akik szolgáltatásokat nyújtanak és az Unió területén letelepedettek.

 

EUM 58. cikk

(1) A közlekedés területén a szolgáltatásnyújtás szabadságára a közlekedésre vonatkozó cím rendelkezései az irányadók.

(2) A tőkemozgásokkal kapcsolatos banki és biztosítási szolgáltatások liberalizációja a tőkemozgások liberalizációjával összhangban valósul meg.

 

EUM 59. cikk

(1) Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében minősített többséggel irányelveket bocsát ki valamely meghatározott szolgáltatás liberalizációjának az elérése érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben említett irányelvek tekintetében főszabályként azok a szolgáltatások élveznek elsőbbséget, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a termelési költségekre, vagy amelyek liberalizációja hozzájárul a termékek kereskedelmének előmozdításához.

 

EUM 60. cikk

A tagállamok törekednek arra, hogy az 59. cikk (1) bekezdése alapján kibocsátott irányelvek által előirányzott mértéken túl is vállalják a szolgáltatások liberalizációját, amennyiben általános gazdasági helyzetük és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

A Bizottság ennek érdekében ajánlásokat tesz az érintett tagállamoknak.

 

EUM 61. cikk

A szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások eltörléséig a tagállamok ezeket a korlátozásokat állampolgárság vagy lakóhely alapján történő különbségtétel nélkül alkalmazzák az 56. cikk első bekezdése értelmében szolgáltatást nyújtó minden személyre.

 

[4] EUM 4. cikk

(1) Az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik azokban az esetekben, ahol a Szerződések olyan hatáskört ruháznak rá, amely nem tartozik a 3. és 6. cikkben felsorolt területekhez.

(2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók:

a) belső piac,

b) a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai,

c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió,

d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését,

e) környezetvédelem,

f) fogyasztóvédelem,

g) közlekedés,

h) transzeurópai hálózatok,

i) energiaügy,

j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség,

k) a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai.

(3) A kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, így különösen programok kidolgozására és megvalósítására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában.

(4) A fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére és közös politika folytatására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában.

 

[5] EUM 90. cikk

A Szerződések célkitűzéseit az e címben szabályozott területen egy közös közlekedéspolitika keretében kell végrehajtani.

 

EUM 91. cikk

(1) A 90. cikk végrehajtása céljából és a közlekedés sajátosságainak figyelembevételével a Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően meghatározza:

a) a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat;

b) azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet;

c) a közlekedés biztonságát javító intézkedéseket;

d) az egyéb megfelelő rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor figyelembe kell venni azokat az eseteket, ahol az intézkedések alkalmazása egyes régiókban súlyosan befolyásolhatja az életszínvonalat, a foglalkoztatási szintet, illetve a közlekedési eszközök és infrastruktúra működtetését.

 

EUM 92. cikk

A 91. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések meghozataláig az erre a területre 1958. január 1-jén, illetve csatlakozó államoknál a csatlakozásuk időpontjában irányadó különböző rendelkezéseket a Tanács által egyhangúlag elfogadott, eltérést biztosító intézkedés hiányában egyetlen tagállam sem változtathatja meg oly módon, hogy azok más tagállamok fuvarozóit a belföldi fuvarozóknál – akár közvetlenül, akár közvetve – hátrányosabban érintsék.

 

EUM 93. cikk

A Szerződésekkel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják.

 

EUM 94. cikk

Az e Szerződések keretei között a fuvarozási díjakra és feltételekre vonatkozóan elfogadott intézkedéseknek figyelembe kell venniük a fuvarozók gazdasági körülményeit.

 

EUM 95. cikk

(1) Az Unión belüli közlekedés terén tilos minden olyan megkülönböztetés, amely abban nyilvánul meg, hogy a fuvarozók azonos áruk azonos viszonylatban történő fuvarozása esetén különböző díjakat és feltételeket állapítanak meg az áru származási országa vagy rendeltetési helye alapján.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy az Európai Parlament és a Tanács a 91. cikk (1) bekezdése alapján egyéb intézkedéseket fogadjon el.

(3) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően minősített többséggel megállapítja az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályokat.

A Tanács mindenekelőtt megállapíthatja azokat a rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Unió intézményei az (1) bekezdésben megállapított szabály betartását biztosítani tudják, továbbá hogy az ebből származó előnyöket a felhasználók teljes mértékben élvezhessék.

(4) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérelmére az (1) bekezdés hatálya alá tartozó valamennyi megkülönböztetést megvizsgálja, és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megállapított szabályok keretei között meghozza a szükséges határozatokat.

 

EUM 97. cikk

A fuvarozók által a határátlépéssel összefüggésben a fuvardíjakon felül felszámított költségek vagy díjak nem léphetnek túl egy ésszerű szintet, figyelembe véve a határátlépéssel ténylegesen felmerült költségeket is.

A tagállamok törekednek ezeknek a költségeknek a fokozatos csökkentésére.

A Bizottság e cikk alkalmazására ajánlásokat tehet a tagállamoknak.

 

EUM 99. cikk

A Bizottság mellett a tagállamok kormányai által kijelölt szakértőkből álló tanácsadó bizottságot kell létrehozni. A Bizottság, amennyiben szükségesnek tartja, konzultál ezzel a bizottsággal a közlekedési kérdésekről.

 

EUM 100. cikk

(1) E cím rendelkezéseit a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre kell alkalmazni.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács a Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz.

 

[6] EUM 57. cikk

A Szerződések alkalmazásában „szolgáltatás” a rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, ha nem tartozik az áruk, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

Szolgáltatásnak minősülnek különösen:

a) az ipari jellegű tevékenységek;

b) a kereskedelmi jellegű tevékenységek;

c) a kézműipari tevékenységek;

d) a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek.

A letelepedési jogra vonatkozó fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül a szolgáltatást nyújtó személy a szolgáltatásnyújtás érdekében tevékenységét ideiglenesen a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban is folytathatja az ezen állam saját állampolgáraira irányadó feltételek szerint.

 

EUM 36. cikk

A 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

 

EUM 96. cikk

(1) A tagállamok az Unión belüli közlekedés tekintetében nem állapíthatnak meg olyan díjat vagy feltételt, amely egy vagy több vállalkozás vagy iparág támogatásának vagy védelmének valamely elemét foglalja magában, kivéve ha a Bizottság ezt engedélyezi.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérelmére megvizsgálja az (1) bekezdésben említett díjakat és feltételeket, figyelembe véve különösen a megfelelő regionális gazdaságpolitika követelményeit, a gazdasági fejlődésben elmaradt területek szükségleteit és a politikai körülmények által súlyosan érintett területek problémáit egyrészről, valamint a díjaknak és feltételeknek a különböző közlekedési módok közötti versenyre gyakorolt hatását másrészről.

A valamennyi érintett tagállammal folytatott konzultációt követően a Bizottság meghozza a szükséges határozatokat.

(3) Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik a versenytarifákra.

 

EUM 179. cikk

(1) Az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erősítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlődését – ideértve az Unió iparát is –, ugyanakkor támogassa a Szerződések egyéb fejezetei alapján szükségesnek ítélt kutatási tevékenységeket.

(2) E célból az Unió az egész területén ösztönzi a vállalkozásokat – a kis- és középvállalkozásokat is beleértve –, a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással, és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen a nemzeti közbeszerzések megnyitása, a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján.

(3) Az Uniónak a kutatás és a technológiai fejlesztés terén az a Szerződések alapján végzett minden tevékenységét – a demonstrációs projekteket is beleértve – e cím rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni és végrehajtani.

 

EUM 173. cikk

(1) Az Unió és a tagállamok biztosítják az Uniói ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

E célból – összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével – fellépésük arra irányul, hogy:

– felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz;

– ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – fejlődésének;

– ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek;

– elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.

(2) A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges, összehangolják fellépésüket. A Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítása érdekében, különös tekintettel az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekre. Az Európai Parlamentet teljeskörűen tájékoztatni kell.

(3) Az Unió az a Szerződések egyéb rendelkezései alapján folytatott politikái és tevékenysége útján hozzájárul az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések eléréséhez. A Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyedi intézkedéseket hozhat a tagállamokban végrehajtott olyan fellépések támogatására, amelyek az (1) bekezdésben kitűzött célok megvalósítására irányulnak, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját

E cím nem szolgáltat alapot ahhoz, hogy az Unió bármilyen olyan intézkedést vezessen be, amely a verseny torzulásához vezethet, vagy amely adórendelkezéseket vagy a munkavállalók jogait és érdekeit érintő rendelkezéseket tartalmaz.

 

[7] EUM 98. cikk

E cím rendelkezései nem akadályozzák a Németországi Szövetségi Köztársaságban hozott intézkedések alkalmazását, amennyiben azokra olyan gazdasági hátrányok ellensúlyozása érdekében van szükség, amelyeket Németország felosztása okozott a Szövetségi Köztársaság e felosztás által érintett egyes területeinek gazdaságában.

Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően e cikket a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadott határozattal hatályon kívül helyezheti.

 

 

A Gondoskodó Magyarországon közlekedéspolitikája

 1. Személyforgalom

A tömegközlekedési eszközökkel történő utazás

a Gondoskodó Magyarországon alapvető állampolgári jog.

 Ezt a jogot

 - a felkészülési időszakban (ifjúkorban),

 - a tapasztalatátadás korszakában (nyugdíjaskor) lévő magyar állampolgárt, valamint

 - a gyermekét nevelő anyát (amíg anyasági elismerésben részesül)

 térítésmentesen,

 míg az aktív korú (és nem anyasági elismerésben részesülő) állampolgárok díjazás ellenében gyakorolhatnak.

 A tömegközlekedést a települési önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek végzik, amelyek működését a állami költségvetés fedezi.

 

2. Áruszállítás

 A gazdaság koordinálása kiterjed a termékeknek, terményeknek a termelőtől a kiskereskedelemhez történő szállítására is, bel- és külföldön egyaránt.

 A koordinált gazdaságon belüli áruszállítás a Gondoskodó Magyarország tulajdonában lévő közúti-, vasúti- és víziszállítási szervezetek végzik azon az útvonalon, ahol kiépült közút vagy vasúthálózat van, illetve a vízi szállítás lehetséges és a szállított termék, termény számára ez technológiai szempontból megfelelő.

 A termékek, termények sajátosságai által igényelt körben, illetve a termelő- termőhely és a célhelyiség között a szállítást magánszemélyek, illetve magántulajdonú szervezetek végzik. 

 A Gondoskodó Magyarország a gazdasági koordinációban részt vevő szállítási magánvállalkozásoknak

 - beruházási támogatást és hitelt biztosít,

 - a más szállítóeszközökkel történő szállításokat koordinálja.

Visszatér a lap tetejére

 

Az EU és a Gondoskodó Magyarország közlekedés- és szállításpolitikájának összefoglalása

 

EU-tagország

Szent Korona Országa

Az idegenforgalom célja:

Tőkekiszolgáló eszköz.

Az életfeltételek biztosításához szükséges szolgáltatás.

Termelőeszközök tulajdon- és birtokviszonya:

A tőke szabad áramlása miatt döntően idegen tulajdon („működő tőke”) és az idegen birtoklás a jellemző.

Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, az egyetemes magyarság tulajdona, amin birtoklási jogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet.

A magyar termék versenyképessége

A megkülönböztető támogatási rendszer miatt kirekesztett a hazai piacról is.

Az önellátási rendszer következtében a magyar termék a hazai ellátás alapja.

A versenyképességet befolyásoló tényezők:

- Termékek EU-s és állami „támogatása” töredéke az eredeti tagállamokban alkalmazottnak.

- Kiegészítő állami támogatás tilalma.

- Idegen termék és szolgáltatás behozatali korlátozásának tilalma.

- Vámunió. (Védővám tilalma)

- Egységes adórendszer.

- Pályázati rendszer: az EU (közös) érdek és nem a magyar érdek határozza meg a támogatott területet (a lehetséges támogatás elérése így is csak 50-70 %)

A magyar termékek minden idegen termékkel szemben elsőbbséget élveznek.

Az önellátás következtében értékazonos cserealap a magyar termék. (Ez a valódi „szabad piac”!)

Visszatér a lap tetejére

 

 

A munkacsoport tagjai:

 

Név
Cím
Telefon
E-mail
Megjegyzés
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         
         

Visszatér a lap tetejére

Vissza a kezdőlapra.
Visszatér a lap tetejére

© 2002, Pajzsmozgalom Minden jog fenntartva.
6701 Szeged, Pf. 2443. Tel.: 30/616-3894 E-mail:
halasz.jozsef@szksz.com